Ludman Erika védőnővel beszélgetek, aki perinatális szaktanácsadóként is dolgozik a Szülni jó! csapatában. Számos szakmai elismerést kapott, 2010-ben a védőnői teamnek járó Év Egészségügyi Dolgozója, 2011-ben az Év Védőnője volt, 2018-ban pedig polgármesteri dicséretben részesült.
Miben változott a védőnői ellátás a koronavírus-járvány óta?
Gyökeresen megváltozott, ugyanis korábban a védőnői ellátás alapja a családlátogatás volt, ami hirtelen, 2020. március közepén teljes mértékben megszűnt. A családokkal való kapcsolattartás elsődleges formája a távkonzultáció lett. Személyes kapcsolatra csak indokolt esetben kerülhetett sor, például ha újszülött érkezett haza a kórházból, és az állapota indokolta ezt; ha új család költözött a körzetbe, és veszélyeztetettség gyanúja merült fel; vagy ha a szociális helyzet indokolja.
A védőnők is óvatossá váltak. Nem szerettek volna felesleges kockázatot vállalni, fertőzést közvetíteni, de a kismamák is változtak. Már tavaly januárban, amikor még hivatalosan nem is volt járványhelyzet, több kismama is kérte a személyes találkozó elhalasztását. 2020 márciusától mindenkinek „home office”-t rendeltek el.
Hogy tud dolgozni egy védőnő home office-ban?
A védőnők féltették a saját egészségüket, és a gondozottakért is aggódtak. Saját magunk próbáltunk megoldást találni arra, hogy hogyan tudnánk ellátni a feladatainkat úgy, hogy minimálisra csökkentsük a személyes találkozók számát. Védőnői ügyeletet biztosítottunk, amikor a dokumentumokért be lehetett jönni, ugyanis ezeket a személyiségi jogok védelme miatt elektronikus úton nem tudjuk kiadni. Komoly előjegyzési rendet kellett bevezetni. A védőnők is egyedül maradtak, nem tudták egymást támogatni, hiányzott a szupervízió és a szakmai konzultáció.
Hogyan élték meg a kismamák ezt a változást?
Amikor egyik napról a másikra bezártak a boltok, átalakult az egészségügyi ellátás, távolságtartók lettek a családi és a munkahelyi kapcsolatok, a kismamák hangulata mélypontra jutott. Egyaránt aggódtak a saját, a magzatuk, a férjük és a családjuk egészségéért. Elképzeltek sok mindent, mi mindent fognak csinálni a várandósságuk alatt, hogy mit honnan fognak beszerezni, hol és hogyan szeretnének szülni – amik megvalósíthatatlanná váltak.
Tavaly ilyenkor sírtak a kismamáim.
A babavárás és a szülés családi esemény, a kismama befelé fordulását, saját erejének megérzését, kisbabájával való kapcsolatának elmélyítését, személyiségének alakulását a szüleivel, édesanyjával való viszonya is meghatározza. A korlátozó intézkedések bevezetésével a kismamáknak hiányolniuk kellett a személyes találkozásokat, a szeretetteljes családi kapcsolatok segítő erejét. A párkapcsolatok is kihívással néztek szembe.
Az apukák hirtelen szinte teljesen eltűntek a kismamák mellől – az autóban, kint várakoztak, nem léphettek be az egészségügyi intézményekbe, nem kísérhették el a vizsgálatokra, rövid ideig még a szülésre sem (!) várandós feleségüket. Lassabban hangolódtak rá saját apaságukra. Támogató, védelmező szerepükben voltak akadályozva. A munkahelyek hirtelen átalakulásával, megszűnésével a család megélhetésének bizonytalansága is terhelte őket.
Azóta átalakították ezt a rendet?
2020 áprilisától lépett életbe a távkonzultáció. Ennek megvalósulása függ a területileg illetékes védőnői szolgálat elektronikai infrastruktúrájától, attól, hogy az egyes munkáltató milyen eszközökkel látta el a védőnőit. Náluk minden védőnő korábban kapott laptopot, van internetelérés, és „okos” szolgálati telefonjuk. Ezáltal e-mailen, Viberen, SMS-ben, Skype-on vagy akár videóhívás útján is tud tanácsadást tartani.
Vannak védőnők, akik a digitális és elektronikus változást nehezebben tudják követni, emiatt nehézkesebb velük a kommunikáció. A kismamák viszont sokkal könnyebben beletanultak, mert ők más generáció. Egy-egy konzultáció általában negyven perc, de akár másfél óra is lehet. A kismamák jobban megnyílnak, és többféle témában kérnek tanácsot. A védőnő nem barátnő, nem is családtag, de segítő szakemberként nagyon közel tud kerülni a kismamákhoz.
Előjöttek összetettebb és mélyebb témák is.
Sokan aggódtak a szüleik miatt, és volt, hogy kórházba is kerültek. Felszínre kerültek a nagyobb gyerekekkel való problémák, a családi konfliktusok, ami miatt belső feszültség alakult ki az anyukákban.
A személyes találkozás teljesen megszűnt?
A távkonzultációs kapcsolattartási forma elfogadott és engedélyezett jelenleg is. Családlátogatást csak indokolt esetben végezhetünk a szülők kifejezett kérésére. A tanácsadóban viszont a távolságtartási szabályok betartásával, maszkban egészséges kisgyermeket, kismamát fogadhatunk 15-20 percben. Óránként két előjegyzett időpontot adhatunk ki. Egy gyermekkel egy felnőtt jöhet. A személyes találkozók alakalmával kerül sor a babák mérésére, fizikális vizsgálatára, a kisgyermekek érzékszervi szűrésére (vérnyomásmérés, hallás- és látásszűrés).
A távkonzultáció bevezetésével a személyes találkozások csökkentek, így a kismamáknak „másként” kellett gyermekeiket megfigyelni, testi paramétereiket megmérni, részletesen beszámolni fejlődésükről. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatokat illetően hangsúlyossá váltak a szülői kérdőívek, a szülők megfigyelései, fotói, videófelvételei.
Megtanultak az anyukák sok mindent, amit saját maguk is képesek megoldani,
és nem kell mindennel a védőnőhöz rohanni. Az újszülöttek ápolása során talán a legnagyobb „mumus” a köldökcsonk kezelése, ezzel kapcsolatban is sokat fejlődtek az anyukák, általában ott is sikerült távkonzultációban megoldani a problémákat.
Hová fordulhat krízishelyzetben egy édesanya? Mik ezek a krízishelyzetek?
Néha már az is segíthet, ha elmondhatja panaszait a kismama a védőnőnek. Előfordul azonban, hogy ez nem elég, hogy komolyabb a probléma, és mentálhigiénés szakember, pszichológus segítségére van szükség. A védőnő, ha veszélyeztetettséget feltételez – ez lehet fizikai, egészségügyi vagy pszichés, érintheti a kisgyermeket, az anyát, az apát, a párkapcsolatot is –, akkor azt jelzi a Család- és Gyermekjóléti Központ felé, aki utána eljár, segítséget nyújt.
Az összezártság felerősítheti az indulatokat, és emiatt sajnos előfordul, hogy családon belüli erőszak áldozatává válik valamelyik családtag. A kormány létrehozta az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot, amelynek ingyenesen hívható telefonszáma: 06-80-20-55-20, és a nap 24 órájában bármikor hívható.
Hogy látod, milyen hatással voltak a családokra a koronavírus-járvány visszaszorítására tett intézkedések?
Általánosságban úgy látom, hogy inkább összetartóbbak lettek a családok.
Az édesapák jobban részt vettek az otthoni teendőkben és a gyermekek ellátásában. Nem könnyű otthonról dolgozni, kisbaba mellett különösen nehéz, volt olyan apuka, aki a mellkasára kötötte a gyermeket, és úgy sétált fel-alá lakásban, és tartott meetinget. Az édesanyákat is örömmel töltötte ez el, hiszen átadhatták a napi feladatok egy részét az apáknak. Sokkal mélyebb kötődések jöttek létre a gyermekek és az apukák között, mélyült a kapcsolat a szülők között is. A bajban, a nehéz helyzetben szinte csak egymásra támaszkodhattak.
Nőtt a szülők kompetenciaérzése is. Nem kellett korán reggel a családnak időre bölcsibe, oviba, suliba rohanni. Kialakult egy más típusú napirend. A gyerekek élvezték az otthonlétet, szüleik, testvéreik társaságát; nyugodtabbakká váltak, fejlesztések nélkül is sokat fejlődtek. Mindez persze nem volt könnyű! Természetesen voltak kihívások, például az olyan családokban, ahol több, életkorban közel álló kisgyermeket neveltek. Például volt olyan konzultációm, ahol az anyuka újszülöttet szoptatva beszélgetett velem, amíg az ovis tett-vett a lakásban, az első osztályos gyermeknek Zoom-órája volt, és mindeközben az apuka a másik szobában Skype-konferencián vett részt.
Mit tanácsolnál az édesanyáknak?
BÍZZANAK MAGUKBAN! KÉRJENEK SEGÍTSÉGET! ÉLVEZZÉK A SZOROS KONTAKTUST SZERETTEIKKEL!
A babavárás alatt érdemes időben elkészülni a kisbaba kelengyéjével; bármikor meg lehet venni a pelenkát, a kis ruhákat. Gondoljanak ezekre minél előbb, mert
EGY DOLOG BIZTOS, HOGY A KISBABA MEG FOG SZÜLETNI.
Az előre megtervezett napirend bevezetését is javaslom. A tudatos életvezetés egy korlát, ami egyben kapaszkodó is. A védőnőt hívják, keressék bátran, ha kérdésük van. Ha nem veszik fel azonnal a telefont, próbálják újra, mert lehet, hogy akkor éppen más anyukával foglalkoznak, hiszen ők is előre megtervezett napirend szerint dolgoznak. Általában egy napon belül reagálnak. Ha sürgős az ügy, akkor hívják őket egymás után többször, vagy küldjenek SMS-t.
Mi foglalkoztatja most leginkább a kismamákat?
Egyértelműen a 2021. 01. 01-től hatályba lépő HÁLAPÉNZTÖRVÉNY (2020. évi C. törvény), amely kimondja, hogy a hálapénz nyújtása és annak elfogadása is büntethető. Fogadott orvosnál való szülésre nincsen lehetőség. Minden kórház saját hatáskörben szabályozza ezt.
Erika és a szolgálat többi dolgozója már megkapta a Covid elleni védőoltását. „Felemelő érzés volt, megszűnt a gyomorgörcsöm” – mondja Erika. Az első oltás után az oltási fájdalomtól eltekintve nem volt panasza. A második oltást követően 24–48 órával alakult ki valamilyen reakció. Ő szédült, de az egyik kollégája be is lázasodott. A védőnő szerint megérte, bár a jelenlegi tanulmányok szerint ő hiába védett, az orrnyálkahártyáján megtapadhat a vírus, így terjeszteni tudja a fertőzést.
Emiatt még mindig hordani kell maszkot, és a családlátogatások sem lehetségesek. Talán nyár körül várható változás. Emiatt szorgalmazzák a könnyen elérhető, felhasználóbarát védőnői programok és eszközök bevezetését. Egységes és egyértelmű szakmai elvárások, utasítások, protokollok kidolgozását várják a távkonzultációval kapcsolatban, mert a „home office” bevezetésével összemosódtak a munkaidő, a pihenőidő és a szabadidő határai.
Bízom benne, hogy a kismamák, anyukák megfelelő védőnői támogatást kapnak, bárhol élnek is Magyarországon. Nekem csodálatos védőnőim voltak. Erikával a második gyermekemet várva ismerkedtem meg. Rengeteg önbizalmat köszönhetek neki. Mindig megértő és türelmes volt velem és a gyermekeimmel. Kívánom, hogy minden anyatársamnak legyen egy „Erikája”
Kattints a Podcast hallgatásához!
