web analytics

Válassza az Oldal lehetőséget

Segítség, gluténérzékeny a gyerekem!

– orvost és pszichológust kérdeztünk a betegségről

Segítség, gluténérzékeny a gyerekem!  <br><p class='alcim'> – orvost és pszichológust kérdeztünk a betegségről</p>

Sok szülő megrémül, amikor kiderül a gyermekéről, hogy cöliákiás. Noha tény, hogy a gluténérzékenység az egész család életét megváltoztatja, a legtöbbet éppen a család tehet azért, hogy a gyermek ne egy negatív címkeként vegye magára a betegséget. Orvost kérdeztünk a lisztérzékenységről, pszichológust pedig arról, hogyan fogadhatjuk és dolgozhatjuk fel a diagnózist.

Az ételallergia lényege

A tej- és tojásallergia mellett gyakran hallani a gluténérzékenységről is, amely már jó pár évtizeddel ezelőtt is ismert betegség volt. Különbséget kell azonban tenni a lakosság 0,6–1 százalékát érintő cöliákia és a nem cöliákiás gliadinérzékenység között: míg az előbbi autoimmun folyamat, az utóbbi nem.

„A glutén egy egészségesen működő szervezetben lebomlik és felszívódik, egy gluténérzékenynél ez az egyes gabonafélékben – búza, rozs, árpa, zab – található fehérje kóros immunválaszt vált ki. A gyulladásos folyamat hatására károsodnak a vékonybél bélbolyhai, nyálkahártyája, így a tápanyagok nem tudnak megfelelően felszívódni, olyan anyagok viszont felszívódhatnak, amelyeknek nem kellene” – magyarázta dr. Takáts Alajos belgyógyász-gasztroenterológus, az Endomedix Diagnosztikai Központok orvosigazgatója és a Magyar Ételintolerancia és Ételallergia Társaság elnöke, aki azt is elmondta, hogy a cöliákia mindkét nem körében ugyanolyan gyakori, egyformán érintett benne férfi és nő.

cöliákia, lisztérzékenység, ételallergia, másság, betegség, cöliákiás

Kép: Unsplash

Gyanús jelek

Az autoimmun eredetű lisztérzékenység jelei sokfélék. Gyanúra adhat okot például a gyakori haspuffadás és a hasmenés, a hasi diszkomfortérzet, de akár a súlygyarapodás elmaradása is felhívhatja a figyelmet a betegségre. A cöliákia következményei lehetnek különféle bőrbetegségek, nőgyógyászati problémák, sőt akár a figyelemzavar is, amely egyébként más ételintoleranciánál is előfordulhat. Gluténérzékenyeknél nagyobb eséllyel alakulhat ki többek között csontritkulás, de magasabb a kockázata bizonyos daganatos megbetegedéseknek is.

„A cöliákia nem gyógyítható, nem nőhető ki, de az immunfolyamatot kiváltó tényező kiiktatásával, vagyis a glutén étrendből való kizárásával, szigorú gluténmentes diétával kitűnően kezelhető” – tette hozzá a belgyógyász-gasztroenterológus, akinek országos rálátása van az ételintoleranciával összefüggő tapasztalatokra minden korosztályban.

cöliákia, lisztérzékenység, ételallergia, másság, betegség, cöliákiás

Kép: Pexels

Szigorú diéta

Amíg a nem cöliákiás gliadinérzékenyeknél nem kell szigorúan venni a diétát, hiszen esetükben minimális gluténbevitel még nem feltétlenül okoz gondot, addig az autoimmun eredetű lisztérzékenységgel küzdőknek nem szabad egy morzsányit sem enniük a „tiltott” ételekből. Esetükben nemcsak a búza-, rozs-, árpa- és zabtartalmú ételek fogyasztása kerülendő, hanem minden olyan eszköz is, amely ezekkel szennyeződhet.

Nagyon fontos azonban, hogy amíg nincs bizonyíték a gluténérzékenységre, nem szabad diétázni, hiszen úgy nehezebb kiszűrni a betegséget. A gluténmegvonás hatására ugyanis a beteg vérében annyira lecsökkenhet az ellenanyag értéke, és a bélbolyhok is helyreállhatnak, hogy nem lehet igazolni az eltérést.

cöliákia, lisztérzékenység, ételallergia, másság, betegség, cöliákiás

Kép: Unsplash

Megváltozik a család élete

Amikor a gyermekről kiderül, hogy cöliákiás, az az egész család életét megváltoztatja. Egyfelől persze valamelyest megnyugtató a bizonyosság, hiszen végre már tudni, hogy mi okozza a kellemetlen, kétségbeejtő tüneteket, másfelől viszont egyáltalán nem könnyű elfogadni és feldolgozni a diagnózist, hiszen élethosszig tartó korlátozást jelent az étrendben.

Eleinte az új étkezési szokásokhoz való viszonyulás, az addig ismeretlen ízek, receptek felfedezése, később az állandó magyarázkodás, a különutas étkezések okozta helyzetek megélése, a lemondással való folyamatos szembesülés okozhat nehézségeket. Hogy ezt hogyan éli meg egy édesanya, arról korábbi cikkünkben olvashatsz.

Legyünk őszinték!

Lakner-Varga Edina pszichológus szerint a legtöbbet a család tehet azért, hogy a gyermek ne negatív címkeként vegye magára a betegséget – érdemes nyíltan kommunikálni vele arról, hogy mit jelent a cöliákia.

„A gyermek aktuális fejlődési szintjén magyarázzuk el neki, hogy mi zajlik a testében, illetve hogyan maradhat egészséges a diéta szigorú követésével. Nagyon lényeges, hogy ne árasszuk el a saját negatív érzéseinkkel, ne rántsuk be érzelmileg a jövőt illetően bennünk kavargó bizonytalanságba, ne várjuk tőle, hogy kérdéseinkre esetleg majd ő ad válaszokat a viszonyulásai által” – magyarázta a pszichológus, majd hozzátette, hogy a betegséget nem szabad elbagatellizálni, hiszen a sikeres diéta alapja az, ha komolyan vesszük.

cöliákia, lisztérzékenység, ételallergia, másság, betegség, cöliákiás

Kép: Pexels

Másság, különbözőség

A szakember szerint a cöliákiás gyermek esetében a másság érzésével való szembesülés elkerülhetetlen, ám nem biztos, hogy ez hátrány.

„Ha a családtagok és a környezet sajnálja őt, akkor a gyermek számára is az lesz hangsúlyos, hogy ő végérvényesen kimarad valami jóból. Ha képesek vagyunk a korlátokra új keretrendszerként tekinteni, ami által a gyermek önfegyelmet tanul, máris észrevesszük, hogy az adott állapot akár a jelleme fejlődéséhez is hozzájárulhat” – mondta Lakner-Varga Edina, aki szerint a gyermek ennek mentén tudja magát képviselni a társai között, ami kitartásra, odafigyelésre sarkallja. És így jutunk a másság érzésétől a különbözőség elfogadásához mint értékhez.

cöliákia, lisztérzékenység, ételallergia, másság, betegség, cöliákiás

Kép: Pexels

Beszélgetések, szerepjátékok

Akár kisebb gyerekek is könnyen megtaníthatók arra, hogy ne fogadjanak el semmilyen ételt másoktól, amíg a szülőtől meg nem kérdezték, szabad-e, vagy amíg fel nem olvastatták az adott felnőttel az összetevők listáját.

„A szükséges teendőket beszélgetések, szerepjátékok segíthetnek beépíteni a viselkedésrepertoárba. Fontos a határozott és következetes hozzáállás ebben a kérdésben is. Amikor a gyermekben tudatosul, hogy kontrollálnia kell az étkezését, már ott lebegnek előtte a családból jövő pozitív példák, amelyeket követhet” – magyarázta Lakner-Varga Edina.

A társadalmi elfogadás sok esetben visszajelzi saját hozzáállásunkat is, azaz ha nyugalommal, magabiztossággal állunk ki gyermekünk diétás igényei mellett, a környezet is nagyobb eséllyel lesz támogató.

 

 

Üdv

Jelenleg 7 ember olvassa a cikkeinket veled együtt.

Hirdetés

Közösség

Örökbe Fogadok Egy Ovit

A HŐSANYA rovat jószolgálati tevékenységével most Te is lehetsz egy halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) óvoda örökbefogadója. Tudj meg többet erről a kezdeményezésről!

Tovább »

Partnereink

szövegírót keresek

örökbe fogadok egy ovit

Hirdetés