Kifejezett aggodalmat vált ki nők esetében, ha észlelik időnként a hajuk „csomókban” való kihullását, illetve a hajkorona látható ritkulását. Ha naponta 80-100 hajszálnál többet veszítünk, hajhullásról, hajvesztésről van szó, bár tavasszal és ősszel egy természetes megújulási folyamat zajlik, amely fokozottabb hajhullással jár, majd új hajszálak képződnek.
„Szedjél vasat és B-komplexet!” – szól a tanács ilyenkor, és ez jogos. A vas mellé persze dukál a C-vitamin, együtt jól szívódnak (szinergia), bár a vaskészítmények állandó szedése önállóan nem feltétlenül előnyös, főleg fertőzéses időszakban (a kórokozókat szaporítja). Kaphatók haj- és körömerősítő készítmények, ezek jó része is B-vitamint, nyomelemeket hordoz, talán még kovasavat és aminosavakat.
Fontos biotin
A vas mellett a cink, a réz és a szelén is fontos, gyakran ezek hiánya is oka a hajvesztésnek. A B-komplextől és B12-től a hölgyek egy része tart, mivel szedésük az étvágy növekedésével jár, ez az étrend-kiegészítők esetében így is van, segítenek az alultápláltság elkerülésében (pl. gyerekeknél, sportolóknál). Viszont a B-vitaminok természetes, rostos formái nem hizlalnak, ellenkezőleg: súlybeállítók (élesztők, maglisztek, csíralisztek, teljes gabonák). Különösen a biotint, más néven H-vitamint ajánlja a szakma, ami együtt dolgozik a B2- és B6-vitaminnal, niacinnal, E- és A-vitaminnal (béta-karotinnal).
A bélflóra is termeli, ám igen kevés szívódik fel ebből, itt is tehát a bélben keresendő a következő ok (nincs biotintermelő „korai flóra”). Igen gazdag biotinban a sütő- és sörélesztő, a lencse, a bab- és a borsófélék, a teljes gabonák, a zöld levelek, a banán, a bogyósok, a lenmag, a dió, a tökmag, a szezámmag, a mogyoró és a mák. Az olajos magvak anyagai alig szívódnak fel nyersen adva, ezért áztatjuk, turmixoljuk, felfőzzük ezeket (mák-, mogyoró- és diókrém), vagy szárazon pirítjuk, sütjük (a biotin kevésbé sérül).
Kiemelhető még e téren a kevéssé alkalmazott kukoricacsíra (maga a kukorica és lisztje is), amelyben rendkívül sok biotin van, mellette aminosavak, karotin és E-vitamin. Pofonegyszerű (bár mindig mondom: a pofon az élet egyik legbonyolultabb dolga) és olcsó megoldás a házi élesztőpástétom, ami közismerten hajvédelmet és szellemi erőt is szolgál.
Mitől függ a haj állapota?
A haj állapota függ: a belső tápanyag-ellátottságtól, a hajhagymák vérellátásától és a fejbőr helyi állapotától (száraz bőr, mikrobák, faggyúmirigyek stb.). Nyilván a vegyszeres külső hatások is jelen lehetnek (pl. hajfestés). A haj egy vázprotein, aminek nagy részét a keratin nevű kéntartalmú és meglehetősen érzékeny fehérje alkotja (tehát nem kreatin vagy karnitin), érdekesség, hogy a biotin is kéntartalmú vitamin.
Az instabilitását az magyarázhatja, hogy képes legyen a belső állapotok gyorsabb jelzésére, hasonlóan a száj nyálkahártyájához és a bőrhöz, azaz a haj a test egyik indikátora. Van, aki külsőleges vérkeringés-javítókat is kipróbál, például csalánkivonatos vagy koffeintartalmú samponokat (illetve nem véletlen, hogy akár a cellulit esetén is csilikivonatot alkalmaznak, amely szintén javítja a bőr- és kötőszöveti keringést). Persze találkozik az ember házi készítményekkel, tormalétől a hagymateáig, és még nem is beszéltünk a fejbőr masszírozásáról.
Állati fehérjék és a haj
Az állati fehérjék és zsírok tömítik a hajhoz vezető keskeny utakat (aterogén hatás), és a mirigyrendszer működése is módosul, a tehéntej, sajt külön említhető mint hátrányos elemek, és szerepet kaphatnak rejtett ételintoleranciák is. (Sok esetben tapasztalható 100%-os növényi étrendre való váltás után, hogy rendeződik és megszűnik a fejbőr gyulladása, zsírossága, a korpa.)
Növényi fehérjék
A színes növények, értágító anyagok (OPC – gyümölcsmaglisztek, vörösszőlőmag- és homoktövismag-olaj, polifenolok, hagymafélék, ómega-3) segítik a hajhagymákhoz tápanyagot juttató erek munkáját. A növényi fehérjék előnyösek (érvédő tulajdonság), itt a lenmag- és kendermagfehérje emelhető ki, illetve most dolgozik a csapatunk egy napraforgófehérje-kutatáson, jó eredményekkel.
A diófélék fehérjéi e téren tehát jók: préselt dióliszt, tökmagliszt, szezámliszt, mandulaliszt, mogyoróliszt (pörkölt földi is). Ilyen keverékek is elérhetők aminosav-fedezet és hajerősítés céljából (dió-tökmag-kendermagliszttel, kiváló anyagok, és ár-érték arányuk sem rossz, bírják a hőhatást is).
Egy javasolt keverék (csak tipp): kukoricacsíra-őrlemény, sörélesztőpehely, lenmagliszt, vadkölesliszt (az első kettő főzhető-süthető, utóbbi kettő nem nagyon). A vadköles a szilícium (kovasav) miatt kulcs, de a sima aranyköles rendszeres adása is segít, a hajdina, amaránt, quinoa mellett (kása). Persze tudom, ezek elkészítését tanulni kell, ízvilágukat pedig szokni, de megéri.
Szimbiotikus étkezés
Sokszor írtam a szimbiotikus étkezésről, itt a biotint is termelő ún. korai bélflóra jelentősége nagy, mivel így tudnak csak felszívódni a hajvédő és -tápláló anyagok, emellett a nyomelemek ionizálódnak a tejsavbacik révén (vas is). A korai flóra egyébként a legtöbb bélbaj megelőzésében segíthet.
Forrás: Tóth Gábor – Bio Gabi Food Science
Ezt olvastad már?
Kattints a Podcast hallgatásához!
