A csontritkulás népbetegség a jóléti társadalmakban, ez ismert. Annak ellenére így van ez, hogy a népesség nagy része tejet és tejterméket, sajtot fogyaszt, nem is keveset, a pultok évtizedek óta roskadoznak az ilyen jellegű élelmiszerek alatt, változás azonban jellemzően nincs.
Hogy lehetséges, hogy nem javul láthatóan a csontsűrűség? Ezt nem pusztán a társadalom elöregedése magyarázza, sem a kitolódó várható életkor. A fő ok a szabályozó anyagok hiányában (korunk élelmiszereiben), az ún. bázisképző élelmiszerek háttérbe kerülésében és a mozgáshiányban keresendő.
Erősebb csontozat
A megoldást itt is a növényi élelmiszerek jelentik, a tehéntejre genetikailag érzékeny kontinenseken (főleg Távol-Keleten) és az ún. kék zónákban a csontozat mérhetően erősebb, mint Európában vagy Amerikában az általános népesség körében.
Teljes értékű növényi étkezés
Japánban az emberek csontozatának szerkezete a fermentált szója, a gabonafélék, a zöldségek, az algák és más növényi élelmiszerek hatására stabilabb a mérések szerint, ennek okát a kalcium megfelelő, csontban való beépülésének és a belső tetraéderes szerkezeteknek tulajdonítják, ami a szabályozó anyagoknak köszönhető.
A kulcsanyagok nem csupán a kalcium, hanem a magnézium, a foszfor, a D3-, a C-, a B6-vitamin, a folsav, a biotin és a pantoténsav, a cink, a réz, a mangán, a szelén, a molibdén, emellett a fehérjék, és a sav-bázis egyensúly, ezek a teljes értékű növényi étkezés során jutnak megfelelően be a szervezetbe.
A sport szerepe
Előnyösek a gravitációs jellegű mozgásformák, a helyes testtartás és testmechanika (emeléskor), a pihentető alvás, a napfényen tartózkodás (napi 30-45 perc), a lelki egyensúly. Aki rendszeresen sportol, egy esetleges elesés során is sokkal ügyesebben fog a talajra érkezni, és szövetei stabilabbak, kevésbé sérülékenyek lesznek (csökken a törés esélye).
Forrás: Tóth Gábor – Bio Gabi Food Science
Ezt olvastad már?
