Légúti fertőzésed van? Nem mindegy, milyen a páratartalom a lakásban

A levegőben szemmel nem látható mikrobák sokasága van jelen, utaznak a porszemek felületén, illetve az apró páracseppekben, ez utóbbiakban szaporodni is képesek. A mikrobák egy része „őshonos” az adott mikrokörnyezetben, attól függően, hogy milyen az ott élők mikroflórája, ideértve a háziállatokat is. Így alakul ki az adott lakásra (kiemelten fürdőszobára) jellemző mikrobaegyensúly, ami függ a higiéniai állapottól, a takarítószerektől és a bejutó napfénytől. E tekintetben az sem mindegy, hányadik emeleten lakunk.

Az immunrendszerünk jól ismeri a rendszeresen körülöttünk tartózkodó mikrobákat, ám a külső környezetben ezek igen változóak (munkahely, lift, üzletek, zsúfolt, zárt terű rendezvények légtere, járművek, kilincsek felülete stb.). Amikor először bekerül valaki egy közösségbe, megismerkedik az ottani mikroorganizmusokkal, és a gyerekek óvodai, majd iskolai első éve is ezzel telik: egymást követik az emésztő- és légzőszervi fertőzések, majd a szülő azt keresi, mit rontott el a gyerekénél, hogy ennyit betegeskedik.

Kevesebb a hasznos tejsavbaktérium

A régi időkben sokkal több hasznos tejsavbaktérium volt a levegőben, mint ma, illetve a vidéki és városi levegő mikrobatársulásai is különböznek. Korunkban a gombák (élesztő, penész), a baktériumok (bacilusok, kokkuszok) és a vírusok elterjedtebbek, a védőkultúrák pusztulnak a környezetben, ez részben a fertőtlenítőszerek, kemizáció miatt alakul így. A tejsavbaktériumok kiszorulnak, mert nem alkalmazkodnak jól a vegyszerekhez, a kórokozók és a gombák igen. A szakirodalmak feljegyzik, hogy korábban a legtöbb legelő „probiotikus” volt, és a fűszálakról vett tenyészetekkel jól lehetett tejet altatni. A szabadtartású állatok is más minőségű tejet adtak, amiben védőkultúrák voltak jelen, ez ma már alig jellemző (állattartó telepek és mezőségek elfertőződése a városok körül).

Így terjednek a mikrobák

A levegő páratartalma döntő szerepet kap a mikrobák terjedésében. A szétporlasztott vízcseppek (aeroszol) kórokozó mikroorganizmusokat tartalmazhatnak. Tüsszentéskor vagy köhögéskor kerülnek a légutakból a levegőbe, és keringenek a közösségi légterekben. Túlélésüket a környezeti páratartalom határozza meg. Télen a hideg levegőből a pára kicsapódik, és a szellőztetéskor bejutó levegő felmelegedve igen szárazzá válik a lakásban (melegedéskor fel kellene vennie nedvességet, de nem tud). Az így kialakult száraz levegő kedvez a kórokozóknak, mivel beszáradva tudnak utazni a porszemeken, és a dehidrálódott páracseppekben hosszú ideig megőrzik a fertőzőképességüket.

Mennyi az ideális?

Az optimális páratartalom 40–60 százalék között van, ekkor a legalacsonyabb a betegségek átadásának a valószínűsége. Ennek egyik oka, hogy az aeroszolban oldott anyagok túltelített állapota jön létre, amely inaktiválja a mikrobákat, gyakran el is pusztítja. Emellett egy tüsszentés, köhögés esetén a fertőző cseppek ilyenkor alig jutnak el a másik emberig. 40 százalékos érték alatt az említett oldott anyagok kikristályosodnak, így a mikroba életben marad, és a terjedése is gyorsabb.

Kulcs a penészesedés ellen

A szakértők szerint hibás az a nézet is, hogy a házakban a páratartalom jelentős, 40 százalék alá történő csökkentésével a falak penészesedése elkerülhető, mivel a felületi gombák nem a levegőből, hanem a porózus felületeken (tégla, gipsz, fa) a hőkülönbség miatt kiült nedvességből élnek, azaz a megfelelő hőlépcső és a szigetelés a kulcs, amely a felületi hőmérsékletet beállítja (60 százalékos belső páratartalom felett már penészesedés jöhet létre).

Ha alacsony a páratartalom

Alacsony páratartalmú levegő esetén a légutak, a bőr és a szem nyálkahártyája küzd a megfelelő nedvesség „beszerzéséért”, elindul a kiszáradás, és áteresztőbbé válnak a membránok. A téli hideg levegőre kilépve ez fokozódik (különösen szájon át történő légzéskor), így egyre többen szenvednek légúti fertőzésektől. 40–60 százalék közötti belsőpáratartalom-érték mellett felnőtteknél 20 százalékkal, gyerekeknél 50 százalékkal csökken a légúti fertőzések száma, a betegen töltött nap is jóval kevesebb. Bölcsődékben, óvodákban, edzőtermekben és egyéb zárt közösségi helyeken különösen fontos a páratartalom ellenőrzése, de érdemes ezt követni otthon is. Ma már viszonylag olcsón elérhetők az ilyen jellegű digitális eszközök. A száraz levegőt például szobanövények telepítésével tehetjük páradúsabbá. (Források: medicalonline.hu, condair.hu)

Forrás: Tóth Gábor