Ezért jó, ha nem eszünk, amikor betegek vagyunk

Vírusfertőzés esetén a szervezetnek a megtámadott sejteket sürgősen be kell azonosítania és haladéktalanul meg kell semmisítenie. Annál jobb, minél kevesebb a vírus bejutása és a sejt azonosítása között eltelt idő, végső soron ezen múlik az életünk. De miért hasznos ilyenkor kezdetben a teljes ételmegvonás?

A folyamatot gátolja az elfogyasztott étel és a mozgás, a fizikai és szellemi munkavégzés, szóval minden, ami elvonja a szervezet erejét. Ezért ilyenkor étvágytalanok és elesettek leszünk, ágynyugalomra, elektrolitokat tartalmazó folyadékra (pl.: szűrt levesek), növényi hatóanyagokra (gyógytea) és kevés szőlőcukorra (reszelt alma, pirítós, datolya, hígított gyümölcslé, citromos víz) van szükségünk.

Hasznos elhagyni az ételt

Hasznos azonban kezdetben a teljes ételmegvonás is. Nem véletlen a hasmenés és hányinger megjelenése sem, bár roppan kellemetlenek ezek a tünetek, de a szervezet ilyen módon üzen: semmilyen ételt nem kér most egy ideig, mert életmentést végez, az életmentőt pedig nem szabad zavarni!

A gyógyulás akkor gyorsul, amikor az emésztőrendszer – illetve annak kétharmada, a vékonybél utolsó szakaszáig – kiürült, vagy a béltraktusban gyümölcs, könnyű párolt zöldség és folyadék található. A vírusfertőzések legyőzése 1-2 hetet vesz igénybe, a szervezet számára már ismert vírus esetén 3-5 napot.

Az immunvédelem első szabálya tehát: ne gátoljuk a védelmi folyamatokat a kezdeti invazív szakaszban étkezéssel (amikor valaki érzi a fertőződést, már érdemes koplalni, akkor is, ha még nem beteg).

Fontos az időtényező

A vírusfertőzött emberi sejtekkel ugyanúgy bánik az immunrendszer, mint a ráksejttel: megsemmisíti az egész cellát. De hogyan is teszi ezt? A vírusok elleni immunválaszban a született (természetes) és a szerzett (adaptív) immunrendszer többféle mechanizmusa is részt vesz. Vírustámadáskor tehát nagyon fontos az időtényező, ezért ilyenkor nemcsak az immunsejtek, hanem a megtámadott sejt is ún. interferonokat kezd termelni, ami segélykiáltást jelent: támadás történt.

A fertőzött sejt érzékeli a vírus-RNS idegen mintázatát, és az S. O. S. jelzés (interferon) révén üzen a szélrózsa minden irányába, majd a környező sejtek azonnal beindítják a vírusok szaporodását gátló különféle (megelőző) mechanizmusokat, mint az RNS-lebontók vagy a fehérjeszintézis-gátlók termelése. Azaz a „szomszédok” felkészülnek arra, hogy hamarosan invázió fog történni, és ők is áldozatok lehetnek. A támadás területén elsőfokú készültség jellemző, gyulladáskeltő anyagok szabadulnak fel (molekuláris trombitaszó), és rendőrségi kordont vonnak: senki nem mehet se ki, se be az adott sejt körül.

Hajsza a szervezetben

A fertőzött sejtben a helyszínelők (MHC I antigénbemutató molekulák) villámgyorsan lenyomatot készítenek a vírusról, azaz egy speciális peptidet, amit a szintén lóhalálában megérkező immunsejteknek (citotoxikus T-sejteknek) mint elkövetőt bemutatnak. Itt jelezni kell, hogy az antigénbemutató minden új fehérjéről lenyomatot készít éjjel és nappal, majd kiteszi a sejt kirakatába, ezután a T-sejt dönti el, mit kezd az információval. Nyilván jelen esetben a vírusra jellemző peptidet azonnal felismeri és intézkedik.
Egyes vírusok (és ráksejtek) el akarnak bújni a bemutatás és szembesítés elől, de az immunsejtek nem most jöttek le a falvédőről: a NK- (natural killer) sejtek akkor is meglátják a bajt, ha az elkövető fotóját nem ragasztották ki a kirakatba, de érzékelik a sejt S. O. S. jelzéseit (a T-sejt ez esetben az információhiány miatt nem intézkedik, az NK igen). A szervezetbe ilyen értelemben vészforgatókönyvek is be vannak építve, az immunsejtek pontosan tudják, hogy a ráksejtek és a vírusok – finoman szólva – nagy csibészek.

Jelölő mechanizmusok

Súlyos betegség (kórházi ápolás, daganat) akkor következik be, ha sem a T-sejt, sem az NK nem tesz semmit, ennek bekövetkezése az életünkbe kerülhet. Annak érdekében, hogy ez ne történjen meg, újabb két hasznos fogaskereket találunk a rendszerben: a jelölő mechanizmusokat. A citotoxikus T-sejtek minél gyorsabb munkája érdekében vagy egyes segítők antitesteket ragasztanak a fertőzött, illetve ráksejtre, vagy a killer- (NK-) sejtek egyike beindítja az „aktiváló szignál” fedőnevű titkos akciót, azaz feladatot vált és elkezdi megjelölni az elpusztítandó sejteket – ez jóval hatékonyabbá teszi az immunműködést.

Megfertőződött sejtek eltávolítása

Ha egy sejt támadás alatt van, nincs más megoldás, csak a megsemmisítés. A hajót elsüllyesztik, hogy ne kerüljön az ellenség kezére, azaz vagy a T- vagy a killersejt rést üt a membránon és a sejt megsemmisül (lizál). Egyes immunsejtek helyi méreganyagokat halmoznak fel és ürítenek a megbetegedett sejtre, hogy ne tudjon terjedni a kiszabaduló vírus-RNS (kémiai hadviselés). A vírusok elleni küzdelemben a szervezet tehát nem elsősorban a vírus (RNS), hanem a megfertőződött sejtek eltávolításával foglalkozik. Minél hatékonyabb ez a folyamat, annál gyorsabban győzzük le a fertőzést, ez a jelölő, a killer- és a T-sejtek sebességétől, reakcióidejétől függ legfőképpen (nyilván a vírus virulenciafaktora is befolyásoló).

Vitaminok, nyomelemek, pre- és probiotikumok

A vitaminok és a nyomelemek inkább az antioxidáns folyamatokat támogatják. Az immunválaszt egyes gyógynövények (kasvirág, macskakarom, bodzavirág), növényi kivonatok és illóanyagok (gránátalma, kurkuma, gyömbér, hagymafélék, torma, csili), préselt levek (cékla, káposzta, sütőtök, zeller, paradicsom) vagy a gyógygombák (pecsétviaszgomba, süngomba, shiitake, laska), illetve abból kinyert béta-glükánok segíthetik.

A probiotikumok számos további védőanyagot termelhetnek, a prebiotikumok (egyes rostok, inulin) pedig a kórokozóknak hamis kötődési felületeket nyújtanak, így nem a bélfalhoz kapcsolódnak (enyhe anyatejhatás, mivel a csecsemő bélrendszere éretlen, áteresztő, nyitott kapu a kórokozóknak). A pre- és probiotikus étkezés ilyen módon segíti a vírusok és baktériumok elleni harcot, ezért szoktak az első 1-2 koplaló napot követően párolt zöldségeket és almapépet adni (ún. salakképzők), ezzel párhuzamosan pedig bélflóra-regenerálókat.

A nyálkák feloldása is lényeges (lándzsás útifű stb.), hiszen hiába a nagy vírusvadászat, ha akadozik a hulladék elszállítása.

Növényi hatóanyagok

A korábban említett jelölő és killerfolyamatok akkor tudnak jól lejátszódni, ha a vérben az ún. áramlási tulajdonságok kiválóak, azaz nincs sok (telített) zsír, felesleges cukor és egyéb zavaró anyag a keringésben, és bőséges a folyadék-, a vitamin- és a nyomelemellátás, esetleg alkalmaztunk gyógynövényeket és kivonatokat, emellett a sejtek pumpái jól működnek (elektrolitok).

Az ómega-3 zsírsavak is fontos áramlást támogatók, ilyenkor az alakos elemek nem tapadnak össze a vérben. A növényi hatóanyagok által az immunsejtek áramlása tehát gördülékenyebb, és a célzásuk pontosabb.

Általában az ember a betegség alatt ennél többet nem tehet, mert a született és a szerzett immunrendszer, valamint a belső antioxidánsok a többi munkát elvégzik, természetesen a betegség előtti hetek-hónapok életmódja, étrendje közvetlen befolyásoló.

Forrás: Tóth Gábor – Bio Gabi Food Science