Egy anya, aki nem mert vért adni

– ma őt is ünneplik

Piros az alma, egy csábító nő körme és tűsarkú cipője. Piros a szerelem, a lufi és a szív is. Piros a vér színe is, és ma, június 14-én is, amikor világszerte a véradókat ünneplik, minden pirosban ragyog. Erről pedig eszembe jutott egy kétgyermekes anya története, aki félt vért adni.

Anyukám rendszeres véradó volt. Így én is vártam, hogy tizennyolc éves legyek, és kényelmesen elhelyezkedjek a véradószékben. Az első véradásomra már nem is emlékszem, csak hogy kaptam egy csepp alakú kitűzőt, amit azóta is őrzök. Adtam már vért nyáron Siófokon, amikor bulizni mentünk a barátnőmmel, plázában, amikor a lányommal vásárolgattunk, szabadtéri múzeumban, ahová a családdal mentünk. Nekem ez természetes.

Félelem az ismeretlentől

Viszont nem mindenkinek az. Van, aki fél a tűtől, a fájdalomtól, a fertőzésveszélytől. Leginkább az ismeretlentől fél. Szerencsére sokan le tudják ezt küzdeni, és a segítő szándék kerekedik felül az aggodalmaikon, hiszen Magyarországon napi 1800 ember önkéntes véradására volna szükség az egészségügy olajozott ellátásához.

Elkísértem a barátnőmet

Átlagos, hűvös januári nap volt, amikor felhívást kaptam, hogy az egyik közeli templom plébániáján várják a véradókat. El is meséltem a kétgyermekes barátnőmnek, aki mindig is kacérkodott a véradás gondolatával. Pár évvel ezelőtti első próbálkozása meghiúsult, így egyedül nem volt hozzá bátorsága. Megfogtuk egymás kezét azon a piros betűs vasárnapon, és beléptünk a „szent” helyre, ahol rengeteg véradó várt türelmesen.

Edit nagyon izgult, de igyekeztem a jelenlétemmel tompítani a félelmét. Úgy érezte biztonságban magát, hogy a regisztrációtól kezdve a tű beszúrásáig mellette vagyok. Nem értették, hogy miért akar vért adni az, aki fél attól, hogy rosszul lesz. Aztán mi történt? Edit még mosolygott is a vére pumpálása közben, majd megkapta az első véradós emléklapját. Büszke voltam rá.

Hasznos tudnivalók

Elsősorban akkor adhatsz vért, ha egészségesnek érzed magad. Vannak azonban olyan kizáró tényezők, amelyekről a Vöröskereszt honlapján tájékozódhatsz.

• A véradásnál 450 ml vért vesznek le, és két véradás között legalább nyolc hétnek el kell telnie.
• A nők évente maximum négy, míg a férfiak legfeljebb öt alkalommal adhatnak vért.
• Ha vért adsz, előtte és utána is fontos a bőséges folyadékfogyasztás.
• Egy átlagos véradás nagyjából 30-45 percig tart, amiből a végén 5-10 perc a pihenőidő, de érdemes lazítani a nap hátralevő részében.
• Egy adag vérrel akár három betegen is segíthetsz.

A véradás után SMS-ben kapsz értesítést az Országos Vérellátó Szolgálattól, hogy az általad leadott vért kiszállították egy kórházba, és a további véradási lehetőségekről is SMS-ben tudatnak.