Kutatók felfedezték, hogy a csecsemőknek már 18 hónapos korukban sejtkárosodása lehet, ami pedig a stresszel hozható összefüggésbe.
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row min_height=”221px” _builder_version=”3.22.7″][et_pb_column type=”1_2″ _builder_version=”3.22.7″][et_pb_text text_font_size=”13px” _builder_version=”3.22.7″ text_font=”||||||||”]Becslések szerint minden kilencedik nőnél megfigyelhetőek a szülés utáni depresszió tünetei. Ezek a tünetek – beleértve a hangulatingadozásokat, a fáradtságot és a tevékenységek iránti érdeklődés csökkenését – megnehezíthetik az anyáknak az újszülöttekkel való kötődés kialakítását.
Az anyák és újszülöttjeik korai kapcsolata befolyásolhatja az újszülött egészségét akár az egész életét tekintve. Például azok a felnőttek, akik gyerekkorukban több negatív dolgot tapasztaltak a családjukban, nagyobb eséllyel szenvednek valamilyen betegségben. Azok, akik egészséges és támogató kapcsolatot építettek ki már az elején, sokkal jobban kezelik a stresszt és szabályozzák az érzelmeiket.
[/et_pb_text][/et_pb_column][et_pb_column type=”1_2″ _builder_version=”3.22.7″][et_pb_image src=”https://anyamagazin.hu/wp-content/uploads/2019/07/anxious-black-and-white-blur-568027.jpg” _builder_version=”3.22.7″][/et_pb_image][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row _builder_version=”3.22.7″ custom_margin=”-23px|auto||auto||” custom_padding=”0px|||||”][et_pb_column type=”4_4″ _builder_version=”3.22.7″][et_pb_text text_font_size=”13px” min_height=”93px” _builder_version=”3.22.7″ text_font=”||||||||”]
Azonban a tudósok még nem teljesen látják át azt, hogy ezek a környezeti tényezők hogyan gyakorolnak ilyen szignifikáns hatást az egészségre. Egy novemberben publikált tanulmány azonban egy lehetséges kapcsolatot mutat az anyák depressziós tünetei és a csecsemők sejtkárosodása között.
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row _builder_version=”3.22.7″][et_pb_column type=”4_4″ _builder_version=”3.22.7″][et_pb_text min_height=”39px” _builder_version=”3.22.7″ custom_padding=”0px|||||”]Telomerek és az egészség
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row _builder_version=”3.22.7″ custom_margin=”-26px|auto||auto||”][et_pb_column type=”3_5″ _builder_version=”3.22.7″][et_pb_image src=”https://anyamagazin.hu/wp-content/uploads/2019/07/ousa-chea-gKUC4TMhOiY-unsplash.jpg” _builder_version=”3.22.7″ custom_padding=”|0px|2px|||” custom_margin=”-6px|-34px|0px|||”][/et_pb_image][/et_pb_column][et_pb_column type=”2_5″ _builder_version=”3.22.7″][et_pb_text text_font_size=”13px” min_height=”398px” _builder_version=”3.22.7″ text_font=”||||||||” custom_margin=”-30px|||||”]Hogyan befolyásolja a stressz sejtjeinket? A kutatás egyik területe a telomerekre összpontosít. A telomerek a kromoszómákat védő kis sapkák a DNS végein. Ezek hasonlóak a cipőfűzők végén lévő műanyag csúcsokhoz. Ezek a műanyag sapkák lényegében funkcionálisan tartják a fűzőket, ugyanez mondható el a telomerekről is.
Mivel a telomerek hosszát genetikánk és korunk befolyásolja, ezért úgy is tekinthetünk rájuk, mint a biológiai óránk azon részére, amely tükrözi a sejtjeink korát. A telomerek az idő múlásával egyre rövidebbek és rövidebbek lesznek, ezáltal az emberek nagyobb valószínűséggel tapasztalnak egészségügyi problémákat, mint például szív- és érrendszeri betegségek, demencia, cukorbetegség, rák, elhízás vagy halál.
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row _builder_version=”3.22.7″][et_pb_column type=”4_4″ _builder_version=”3.22.7″][et_pb_text text_font_size=”13px” _builder_version=”3.22.7″ text_font=”||||||||” custom_margin=”-28px|||||”]Érdekes módon a telomerek gyorsabban lebomlanak, ha egy személy stresszben szenved. Amikor stresszt tapasztalunk, testünk egy kortizol nevű hormont szabadít fel, amely befolyásolja az érzelmi reakcióinkat, valamint az anyagcserét, a tanulást és a memóriát. Ez egy olyan mechanizmus lehet, amely összekapcsolja a stresszt a telomerek hosszúságával és az egészséggel. A kortizolnak kitett sejtek rövidebb telomereket és kevesebb telomerázt tartalmaznak, amely a telomerek végeinek fenntartásáért felelős enzim.
Ez a folyamat talán megmagyarázza azt, hogy a pszichológiailag tapasztalt stressz hogyan vezet biológiai „kopás”-hoz. Valóban, a depressziós anyákkal rendelkező serdülők fokozott kortizol-stressz-válaszokkal és rövidebb telomerekkel rendelkeznek, mint a társaik, még akkor is, ha maguk a serdülők nem szenvednek depresszióban.
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row _builder_version=”3.22.7″ custom_margin=”-31px|auto||auto||”][et_pb_column type=”4_4″ _builder_version=”3.22.7″][et_pb_text _builder_version=”3.22.7″ custom_padding=”11px|||||”]A tanulmány
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row min_height=”144px” _builder_version=”3.22.7″ custom_margin=”-44px|auto||auto||”][et_pb_column type=”4_4″ _builder_version=”3.22.7″][et_pb_text text_font_size=”13px” _builder_version=”3.22.7″ text_font=”||||||||”]A tanulmány készítői megvizsgálták, hogy az anyai depressziós tünetek növelése befolyásolja-e az újszülöttet és a sejtek egészségét. A csecsemőkor egy érzékeny időszak, amikor az egyéneket erősen befolyásolja a környezetük. Az egyik módja annak, hogy megfigyeljük a korai stressz hatásait, az az, hogy megnézzük, hogyan reagálnak az újszülöttek a szüleik stresszére. A tanulmányok arra utalnak, hogy az anyai depressziónak kitett csecsemők kevésbé valószínű, hogy tartós társadalmi kapcsolatokat építenek ki, emellett pedig negatívabb érzelmeket tapasztalnak.
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row min_height=”369px” _builder_version=”3.22.7″ custom_padding=”0px|||||”][et_pb_column type=”1_3″ _builder_version=”3.22.7″][et_pb_text text_font_size=”13px” _builder_version=”3.22.7″ text_font=”||||||||”]A tanulmányunkhoz 48 olyan anyát kerestek, akiknek 12 hetesek a gyermekeik, majd ezeket a családokat egészen a gyermekek 18 hónapos koráig figyelték. 6 és 12 hónapos korban a csecsemőket a laborba vitték, hogy enyhén stresszes feladatokat végezzenek. Például a „pókerarc kísérletben” az anyukák váltogattak aközött, hogy játszottak a gyerekükkel majd nem reagáltak, amikor a gyermekeik fel akarták hívni magukra a figyelmet. Ez stresszt okozhat a csecsemőknek, mivel gondozóikra támaszkodva nem csak azt várják el, hogy etessék őket, hanem azt is, hogy érzelmileg támogatást nyújtsanak a számukra.
[/et_pb_text][/et_pb_column][et_pb_column type=”2_3″ _builder_version=”3.22.7″][et_pb_image src=”https://anyamagazin.hu/wp-content/uploads/2019/07/hans-reniers-lQGJCMY5qcM-unsplash.jpg” _builder_version=”3.22.7″][/et_pb_image][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row min_height=”164px” _builder_version=”3.22.7″][et_pb_column type=”4_4″ _builder_version=”3.22.7″][et_pb_text text_font_size=”13px” _builder_version=”3.22.7″ text_font=”||||||||”]Minden látogatás során megmérték a csecsemők stressz-szintjét a nyálminták összegyűjtésével, hogy megnézzék a kortizol változásait. Gyűjtöttek információt arról is, hogy hány depressziós tünetet tapasztaltak az anyák. Végül, amikor a csecsemők elérték a 18 hónapos kort, visszahozták a családokat a laborba és nyálmintákat gyűjtöttek a csecsemő telomerjei hosszának mérése céljából.
A depressziós tünetek romlása az anyáknál összefüggésbe hozható a 6 és 12 hónapos kor közötti nagyobb kortizol stressz-válaszokkal. Sőt, azok az újszülötteknek rövidebbek a telomerjeik 18 hónapos korukra, akik magasabb kortizol stressz-válaszokkal rendelkeztek. Ez az eredmény nagyobb sejt-kopást jelent.
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row min_height=”14px” _builder_version=”3.22.7″ custom_padding=”||0px|||”][et_pb_column type=”4_4″ _builder_version=”3.22.7″][et_pb_text _builder_version=”3.22.7″]Jobb mentális egészség
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row _builder_version=”3.22.7″ custom_padding=”0px|||||”][et_pb_column type=”1_2″ _builder_version=”3.22.7″][et_pb_image src=”https://anyamagazin.hu/wp-content/uploads/2019/07/carlo-navarro-WCbCRXk7nmU-unsplash.jpg” _builder_version=”3.22.7″][/et_pb_image][/et_pb_column][et_pb_column type=”1_2″ _builder_version=”3.22.7″][et_pb_text text_font_size=”13px” _builder_version=”3.22.7″ text_font=”||||||||” custom_margin=”-12px|||||”]Bár még csak előzetes eredmények vannak és a csecsemők nagyobb csoportjával meg kell ismételni a vizsgálatokat, az egész életen át tartó egészségügyi mintákat hogyan alapozhatják meg az első 18 hónapban történtek. Ez a stressz a kisgyermekek felnőttkori rossz egészségügyi állapotának korai kezdetét jelentheti.
Természetesen jó oldala is van annak, hogy a csecsemőkor egy olyan érzékeny időszak, amikor a kisgyermekeket nagymértékben befolyásolja a környezetük. A csecsemők és anyjuk közötti pozitív élmények hangsúlyozása – valamint a megfizethető, kezelési szolgáltatások nyújtása a depresszióban szenvedő anyák számára – lehetővé teszi a csecsemők számára, hogy egészségesebb életútra lépjenek.
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row _builder_version=”3.22.7″][et_pb_column type=”4_4″ _builder_version=”3.22.7″][et_pb_text min_height=”24px” _builder_version=”3.22.7″]A kutatók véleménye szerint ezek az eredmények azt mutatják, hogy mennyire fontos az anyai mentális egészség hatékony kezelése és a gyermekek fejlődésének támogatása.
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row _builder_version=”3.22.7″][et_pb_column type=”4_4″ _builder_version=”3.22.7″][et_pb_image src=”https://anyamagazin.hu/wp-content/uploads/2019/07/dakota-corbin-PmNjS6b3XP4-unsplash.jpg” _builder_version=”3.22.7″ custom_margin=”-30px|||||” custom_padding=”0px|||||”][/et_pb_image][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row _builder_version=”3.22.7″][et_pb_column type=”4_4″ _builder_version=”3.22.7″][et_pb_text text_font_size=”12px” _builder_version=”3.22.7″ text_font=”||||||||”]Ezt a cikket eredetileg a The Conversationben tették közzé.
forrás: https://www.smithsonianmag.com/science-nature/when-mom-feels-depressed-her-babys-cells-might-feel-it-too-180967914/
