Ma Magyarországon minden tizedik baba a terhesség 37. hete előtt vagy 2500 grammnál kisebb súllyal születik. A koraszülöttként érkező picik szülei biztosan tisztában vannak vele, hogy mit jelent az, ha egy gyermek az életképesség határán érkezik a világra, ám rajtuk kívül nem sokan tudják. A koraszülöttek világnapján többek között erről is beszélgettünk a közel két évtizede újszülöttgyógyászként tevékenykedő dr. Szeiler Borbálával, aki maga is édesanya.
Anyamagazin: Miért választottad ezt a hivatást?
Dr. Szeiler Borbála: Nagyon régen volt, amikor megszerettem kifejezetten azt a típusú koraszülött-ellátást, ahol egy intézményen belül található a szülészet és a koraszülött-intenzívosztály. Azoknak a babáknak ugyanis, akiket egy másik intézménybe kell szállítani, sokkal rosszabbak az életesélyeik.
A: Mi motivál ebben a munkában?
Dr. Sz. B.: Az orvostudományon belül ez egy nagyon intenzíven fejlődő terület, mondhatnám azt is, hogy nonstop fejlődik, aminek azonnal meglátszik az eredménye a betegellátásban. A folyamatos progressziónak köszönhetően a gyerekeknek is jobb. Ez az, ami elsősorban motivál.
A: Vannak nehézségeitek?
Dr. Sz. B.: Most a legégetőbb épp az emberi erőforrás megcsappanása; kevés a szakdolgozó.
A: Mióta van Magyarországon koraszülött-ellátás?
Ez is érdekelhet
Dr. Sz. B.: Az 1970-es évektől vannak Magyarországon PIC-ek, Perinatális Intenzív Centrumok, az ezredfordulón már körülbelül húsz ilyen osztály működött. Ezzel párhuzamosan indult meg a neonatológia szakképzés is.
A: Évente hány koraszülés történik Magyarországon?
Dr. Sz. B.: A Magyarországon született gyerekek közel 10 százaléka koraszülött, ha a tavalyi születési adatokat nézzük, évente körülbelül 90 00 újszülött jön koraszülöttként világra.
A: Mikortól számít koraszülöttnek egy baba?
Dr. Sz. B.: Aki a betöltött 37. hét előtt születik, az koraszülött. A várandósság teljes időtartamát 40×7 napban határozzuk meg. Természetesen a gyakorlatban nagyon kicsi a különbség egy 36 hét 5 napos és egy 37 hét 2 napos baba között, de a 36 hét 5 napos babát hivatalosan koraszülöttnek tekintjük.
A: Milyen kockázati tényezői vannak a koraszülésnek?
Dr. Sz. B.: Rengeteg, szinte lehetetlenség lenne most mind felsorolni. Az anyát, a magzatot érintő fertőző betegségek nagy része növeli a koraszülés esélyét. A Covid harmadik hullámától testközelből is tapasztaljuk, hogy az anya állapota miatt sajnos sokszor súlyos és életveszélyes állapotba kerülnek a magzatok is. Emellett számtalan tényező van, a méh fejlődési rendellenességeitől az ikerterhességig. Rizikófaktor lehet sokféle anyai betegség – például diabétesz – is, de hamarabb beindulhat a szülés a különböző élvezeti szereket használó kismamáknál is. Számít persze az anya életmódja, hogy mennyire kíméli magát, meddig dolgozik, ahogyan az is, volt-e korábban koraszülése.
A: Mit tehet egy kismama a koraszülés ellen?
Dr. Sz. B.: Ha egy várandósság tervezett és gondozott, akkor a rizikó nagy fokban csökkenthető. Ha időben felismerik, hogy van kockázati tényező, anyai vagy magzati kórállapot, akkor annak a várandósságra gyakorolt kedvezőtlen hatását akár teljes egészében, de az esetek többségében legalább részben ki lehet védeni. Már az is nagy egészségnyereség a baba számára, ha csak egy kicsit is késleltetni lehet a korai megszületést.
A: Mennyi idős a legkisebb baba, akit már meg lehet menteni?
Dr. Sz. B.: A méhen belüli fejlődés 24. betöltött hetétől teljes intenzitással kezdjük meg a megszületett baba mentését. Magyarországon az így számított 24. betöltött hét +0 nap után fenyegető koraszülés esetén mindenképp szteroid gyógyszert kell kapnia az édesanyának. A vélt terhességi kor azonban eltérhet a baba valós érettségétől, hiszen vannak olyan babák, akik nem pontosan a ciklus közepén fogantak. Ezért merülhet fel a lehetősége annak, hogy a 24. hét betöltését megelőzően – itt néhány napról, legfeljebb 1 hétről van szó – is megindítsuk a magzat felkészítését erre az igen korai megszületésre. Az így érkezők az életképesség határán született gyerekek. A világon egyébként már a 22. héttől is mentenek babákat.
A: Milyen esélyei vannak egy ilyen pici babának az egészséges életre?
Dr. Sz. B.: Vannak életesélyei, és egészségesen, jó életminőséggel is élhet. Természetesen ez egy nagyon nagy csapat közös sikere: az adott gyereké, a családjáé, az őket segítő, gyógyító, ápoló embereké, ahogy a koraszülött utógondozásában részt vevő szakembereké is, az intézményé és az orvoscsapaté.
A: Mit tegyen a kismama, ha úgy érzi, idő előtt beindult a szülés?
Dr. Sz. B.: Elsőként a várandósgondozást végző szülész-nőgyógyászt, illetve azt az intézményt érdemes felkeresni, ahol a szülést tervezték. Az ő útmutatásuknak megfelelően kell megtenni a következő lépéseket. Ha a tünetek egyértelműen a koraszülés beindulását mutatják, a legszerencsésebb a mentőket hívni. A mentésirányítás a hét 168 órájában információval rendelkezik arról, hogy a terhességi kornak megfelelően hol tudnak a baba és a mama számára is ellátást biztosítani.
A: Anyaként hogy tudod feldolgozni a nap mint nap látottakat? Ki tudod zárni az érzéseket a munkádból?
Dr. Sz. B.: A munkában nagyon koncentráltnak kell lennem, akut helyzetben nem adhatod át magad az érzelmeknek. Anyaként az igazán érzelmileg intenzív pillanatok azok, amikor a szülővel együtt állunk a kiságy vagy az inkubátor mellett, és beszélünk nehéz, de akár örömteli dolgokról. Ezek lehetnek úgy felemelő, mint embert próbáló pillanatok, percek, órák, évek…
A: Hogyan töltődsz?
Dr. Sz. B.: Magánemberként nincs sok szabadidőm. A családdal együtt töltött minőségi idő tölt fel, legyen az kirándulás vagy a telkünkön elvégzett közös munka, kikapcsolódás. A PIC-en a jó csapatban való munka ad energiát és erőt a hétköznapokban. Különböző szakemberek, különféle egyéni értékekkel, képzettséggel, karizmával – így alkotunk igazán jó csapatot.
