A fej – a szó szoros értelmében – nem tud „fájni”, hanem az agyat körülölelő érzékeny, idegszálakkal sűrűn átszőtt „burok” vált ki fájdalomérzetet. A migrént gyakran ételallergiák és -intoleranciák okozzák, emellett az úgynevezett bél-agy tengely is oki tényező.
Természetesen más kiváltói is lehetnek: az éhség (leeső vércukorszint), a vashiányos vérszegénység, az elhasznált levegő, a víz- és elektrolithiány, a kialvatlanság, a túlfeszített szellemi munka vagy a klimatikus változások (a fronthatás miatt előálló vérnyomás-ingadozás). A légúti vírusfertőzések és a krónikus orrmelléküreg-gyulladás tünete is lehet fejfájás, de megjelenhet egyes szemészeti, hematológiai és neurológiai betegségek kísérőjeként is.
Előzmények nélkül
Az allergiás eredetű fejfájás ismertetőjele, hogy minden előzmény nélkül, akár derűs hangulat és kipihentség mellett is hirtelen előállhat. A jelenséget hangulatváltozás, esetenként édességek kívánása, fáradtság, levertség kíséri, amely az igen erős, éles, lüktető és időnként szinte tűrhetetlen erejű féloldali fejfájással társulva rendkívül kellemetlen közérzetet eredményez.
A fej egyik oldalán
A fejfájás általában a fej egyik oldalára korlátozódik, ezért nevezik féloldali fejfájásnak is. Szédüléssel, hányingerrel, szemkáprázással, szikralátással társulhat. Ilyen esetekben néhány órán belül a migrén magától elmúlik (gyógyszer bevétele nélkül is).
Gyakoribb a nőknél
Általában 20–50 éves kor között jellemző a migrén, és a nőknél kétszer olyan gyakori, mint a férfiaknál. Jelenleg száz emberből 8-10 küszködik migrénnel hazánkban. A migrént ma már önálló kórképként tartják számon, és – közhelyként – a genetikai faktorok, illetve a környezeti tényezők együttes hatásának tulajdonítják, különösebben nem vizsgálják az étrendi összefüggéseket.
Más allergiás tünetekkel együtt
Az ételallergia által okozott migrén olyan esetekben gyanítható, ha ezzel együtt előfordul más allergiás tünet is, például hasmenés, haspuffadás, allergiás nátha, asztma vagy ekcéma. A migrént kiváltó élelmiszerek között a legjellemzőbbek a tehéntej, a sajt, a füstölt-pácolt húsáruk, a tojás, a szója, a búza, ezeken kívül a paradicsom, a citrushéj (penészgátlók), és bizonyos adalékanyagok (benzoesav, tartrazin) hatására is fejfájás jelentkezhet.
Van összefüggés
A táplálékallergián kívül a háziállatok szőre, a pollen, a dohányfüst és az ételszag is szerepet kaphatnak a folyamatban. Az ételintolerancia okozta migrén hátterében az allergének hatására felszabaduló mediátorok (szerotonin, tiramin, fenilalanin, hisztamin) állnak, például az érlelt sajtok vagy füstölt húsáruk fogyasztása után. Savanyított káposzta esetében ritka bélflóravédelem miatt is. A mediátorok az érfalak működését befolyásolják (érösszehúzó vagy -tágító hatás), amely következtében agyi vértolulás, görcsös fejfájási roham alakul ki. A tehéntej és a feszítő fejfájások közötti összefüggésre számos szakirodalom rávilágított (magam is ettől szenvedtem gyerekkoromtól kezdve, a tej és sajt elhagyásakor azonnal megszűnt).
Nehéz bizonyítani
Az ételek és a migrén közötti kapcsolatot meglehetősen nehéz bizonyítani soktényezős jellege miatt. Nem ritkán azonban egy étrendi változtatás hatására jelentősen ritkul vagy meg is szűnik a megjelenése (közvetett bizonyítás). Önmagában a migrén megléte miatt kevesen szoktak étrendet váltani, például a tehéntejet, a sajtot elhagyni (a szakma erre az összefüggésre nem fordít figyelmet), inkább jellemző, hogy a más okok miatt végrehajtott életmódváltás vagy diéta pozitív „mellékhatásaként” a migrének is ritkulnak, elmaradnak.
Bél-agy tengely
Újabb eredménynek számít a bél-agy tengely említése e témában. Jelentős felismerés volt, hogy a bélrendszer felől több idegi impulzus halad az agy felé, mint fordítva, azaz a szervezet igen gyakran üzen a központi vezérlés felé, és korrekciós javaslatokat tesz (visszacsatolás). Az idegi stresszek maguk is hatnak a mikrobiomra (agy felől jövő inger), így megváltozik a bélfal áteresztőképessége, ami gyulladásos folyamatokhoz vezet. A gyulladások (mediátorok) újabb stresszreakciót indítanak (bél felől jövő válaszinger), így a kör bezárul, ez gyakran migrénes fejfájást is okoz. A húsos, sajtos, tojásos, zsíros, cukros étkezési modellek kedvezőtlen körülményeket teremtenek a bélben (szivárgóbél-szindróma, biofilmek, ammóniaképzés, káros bélbacik és gombák előretörése), ez erősíti az agy felé történő stresszüzeneteket, emellett a nagy étkezések utáni alvást követően is – lelassul a tápcsatorna mozgása, zavar az emésztésben – nem ritkán fejfájással ébred az ember (étkezések után nem hasznos hosszasan aludni).
Ételallergiák és a migrén
A tejallergia és -intolerancia mellett az irritábilis bélszindróma és a gluténérzékenység (cöliakia) is gyakran, 60-80 százalékban párosul migrénnel. A megfelelő mikrobiom ugyanakkor számos védőanyagot termel (például rövid szénláncú zsírsavak), amelyek a migrén ellen hatnak, és gátolják a gyökök, gyulladáskeltők képződését. Az ételallergiák és -intoleranciák figyelemmel kísérése mellett a mértéktartó táplálkozás, az étkezések közötti megfelelő szünetek betartása, a kellő mértékű vízbevitel, a pihentető alvás, a rendszeres és észszerű sportolás (a tejsav túlzott felhalmozódása e téren sem előnyös), valamint a nyújtás, a napfény és a lelki egyensúly együttesen képesek akár teljesen megszüntetni a migrénes panaszokat, amit már sok tapasztalat igazolt.
Forrás: Tóth Gábor – Bio Gabi Food Science / E-mentes övezet 1. kötet
Borítókép: Pixabay/geralt
Ezt olvastad már?
Kattints a Podcast hallgatásához!
