Szeretem az engem körülvevő világot. Mindig szerettem nézni, figyelni azt, valahol a háttérben megbújva. Elemző és megfigyelő vagyok. Elsősorban a saját belső útjaimé. Hogy jó irányba menjek. Hogy majd ha odaérek, ahová kell, akkor azt lássam, akit szeretnék. Ezen az úton a fiaim is elkísérnek, részesei és okai a könnyeimnek és nevetéseknek, a hitemnek és a küzdelmemnek. Magammal, a világgal és velük.