Noha nem volt könnyű, végül mégis sikerült beállítania a napi rutint Csoszó Diánának, aki három gyerek mellett, otthon álmodta meg saját kis kézműves-vállalkozását. A családanya és feleség számára az a siker, hogy a családi életet és a munkát összhangba tudta hozni, mindent megér, és nem érzi azt, hogy bármiről is le kellene mondania.
A szükség hozta létre Csoszó Diána anyavállalkozását, hiszen három gyermek mellett nem volt sok választási lehetősége, pontosabban a hagyományos munkahelyek többsége nem volt összeegyeztethető a családi hétköznapokkal. Nehézség a nehézségben, hogy Diána középső, 10 éves fia Down-szindrómás, a legkisebb, 7 éves kislánya pedig karfonatbénulással született, ám a kezeléseknek és a tornáknak hála ma már tudja használni a korábban mozdulatlan bal kezét.
Így kezdődött
Diána életében mindig ott volt a kézműveskedés, akár hobbiként, akár terápiás jelleggel, és mint mondta, lehetőség szerint, a megadott keretek mellett mindig dolgozott valamit. A nagy váltást azonban kétségtelenül a koronavírus-járvány okozta, ez kellett ugyanis ahhoz, hogy lelassuljon az életük, és legyen ideje magára is odafigyelni. A korábban csak szabadidejében tervezett dolgokra hát egy kicsivel több maradt, így szépen lassan megszülethetett a Dina’s.
„Egy kívülálló fogná a fejét, ha látná, hogy néha milyen körülmények között készül el egy-egy pénztárca” – mondta nevetve Diána.
„Leülök dolgozni, majd jönnek a gyerekek, hogy »Anya, kérek enni, inni!«”. Hányszor felugrok valami mást csinálni?! Ugrálok, pattogok, de attól még nagyon szeretem” – tette hozzá, majd azt is elárulta, hogy úgy alakította ki az üzlethelyiséget a lakásukban, hogy mindig lássa és hallja a gyerekeket.
Hadilábon az idővel
Diána egyébként általában akkor dolgozik, amikor a gyerekek iskolában vannak, vagy késő délután, ha a feleségét mindenben támogató családfő is hazaért.
„A férjem a munkája miatt gyakran van távol, de összedolgozunk, minden agymenésemet támogatja teljes mellszélességgel. Nagyon sok ötletem van, az idővel állok hadilábon, a fejemben túlcsordulnak az ötletek, a gondolatok, de hogy ezt mikor valósítsam meg, az nem egyszerű” – magyarázta Diána.
Az időhiány különösen megterhelő lehet, hiszen – ahogyan az anyavállalkozó elárulta – egy pénztárca elkészítése az első mozzanattól kezdve körülbelül négy óra. Miután a folyamat igencsak hosszadalmas, úgy „trükközik”, hogy ha egyszerre több összegyűlik, akkor munkafolyamatonként készíti el az egyes darabokat.
Sok fájdalom és keserűség
Idő ide vagy oda, Diánának azért sikerült felállítani egy működő napi rutint. Mindig van A, B, C, D terve, hiszen mindenre kell megoldás arra az esetre, ha – mondjuk – az egyik gyermek megbetegszik, vagy közbejön egy hirtelen program. Az a siker, hogy a családi életet és a munkát összhangba tudta hozni, mindent megér számára, nem érzi, hogy bármiről is le kellene mondania.
Ám ahhoz, hogy Diána a család igényeit figyelembe véve tudjon dolgozni, nagyon hosszú út vezetett. A családanya egy percig sem titkolta, hogy bizony sok fájdalom, keserűség és a társadalom általi kirekesztés kellett ahhoz, hogy a padlóról fel tudjon vagy egyáltalán fel akarjon állni. Sok nehézségen segítette át a vidámság és a szarkazmus, de az önirónia is nagy szerepet játszik a mai napig a családi életükben, különösen, ha az az anyai léttel kapcsolatos.
Nem tud leállni
Ahogyan valamennyi anya, úgy Diána is az alváson spórol, hogy mind a gyerekekkel, mind a munkával töltött idő hasznos legyen. Ha a csemeték még alszanak, számítógépes munkákat végez, vagy olyankor válaszol az este befutó üzenetekre. A megrendelők többsége anyuka, akik szintén akkor tudnak időt szakítani magukra, amikor már elcsendesedett a ház.
„Akkor sem tudok leállni, ha azt érzem, hogy kimerültem, és jólesne egy forró fürdő. Azt a félórát, amit magamra szánnék, inkább munkával töltöm, és ez a legfőbb problémánk. Sokszor már a férjem szól rám, hogy hagyjam abba. Ha egy kívánságom lehetne, végtelen mennyiségű kávét kérnék, és legalább 30 órás munkanapot.”
