Lengyel Dorottya kétszeres világbajnok és hatszoros magyar bajnok fitneszversenyző, aki a rangos amerikai Miss Fitness World harmadik helyezésével is büszkélkedhet, most elmeséli, hogyan váltotta fel a konditermi súlyzós edzéseket két és fél éve a hivatásos édesanya szerepére. Egész életében odafigyelt a testére, és bátran felvállalja, hogy az ő testében is változásokat okozott a terhesség.
Lengyel Dorottya hároméves kora óta sportol, és 11 éves korától küzd az alkatával, illetve diétázik. 23 éves korában hagyta abba a versenysportot, miután lediplomázott a Testnevelési Egyetemen.
Anyamagazin: Mi történt a versenyzés abbahagyása után?
Lengyel Dorottya: A sport és a diéta elhagyása után hirtelen 30 kg-ot híztam. A szervezetem a többéves önsanyargatás után raktározással válaszolt, pedig nem ettem többet, csak másfajta ételeket. Amikor már kezdtem belenyugodni ebbe, akkor jött egy újabb külső lendület az ismerősöktől, régi sporttársaktól, hogy ennyi idősen még nem kellene lemondanom magamról.
Összeszedtem magam, és négy hónap alatt húsz kilót adtam le, majd további fél év alatt lement a maradék tíz kiló is. A második vb-cím után és EU-bajnoki cím után visszavonultam. A férjemet ezután ismertem meg. Hozzám járt edzeni. Először nagyon jó barátok lettünk, majd a barátságból szerelem, házasság és család lett.
A.: Hogyan lettél édesanya?
L. D.: Mindennek hatására elérkezettnek láttuk az időt, hogy családot alapítsunk. Rögtön az első hónap próbálkozás után terhes lettem. A terhesség nyolcadig hónapjáig még edzőként dolgoztam.
A.: Volt-e valamilyen komplikációd a terhesség alatt?
L. D.: Terhességi cukorbetegségem alakult ki, amit félrekezeltek. A cukorterhelésen a határszintnél csak picit volt magasabb az érték, ezt azzal magyarázták, hogy mivel mindig diétázom, elszokott a testem a cukortól. Itthon mértem magamnak étkezések előtt és után a cukromat, ez mindig rendben volt. Az anyagcserezavarnak megágyazott a rengeteg diéta és önsanyargatás, de ezt csak akkor tudtam meg, amikor még 12 kg-ot szedtem fel a szoptatás alatt, és hiába diétáztam, mozogtam, egyre csak híztam.
Sokan nyugtattak, hogy ez természetes, de én mégsem értettem, hogy miért hízok. Ekkor mentem orvoshoz, aki megállapította, hogy hiperinzulinémiás lettem.
A.: Mikor jött a második gyerek?
L. D.: Amikor rendbe jöttem ősszel, úgy terveztük, hogy tavasszal jöjjön a kistesó. De a kisöcsi annyira sietett, hogy azonnal megfogant, így két év korkülönbség lett a fiúk között. A második terhesség alatt ismét cukorbeteg lettem. Szigorúan diétáztam, így csak 12 kg-ot szedtem fel.
A.: Hogyan változott a tested a terhességek alatt?
L. D.: Hiába diétáztam, mert muszáj volt a cukorbetegség miatt, megváltozott az alakom. A szervezetem raktározott. Az első várandósság alatt többet híztam, teljesen eltorzultam, és megviselt utána, hogy tovább híztam a szoptatás alatt is. A második terhesség alatt tudatosult bennem, hogy nem csak azért híznak a nők, mert nem figyelnek oda, vagy mert kettő helyett esznek. Nem mindenki egyforma, és nem ugyanaz a normális. Szülés után ugyanúgy kilenc hónapra van szükség, hogy regenerálódjunk, visszarendeződjünk.
„Miért mutogatod a zsírod, asszony?” – kérdezte nevetve a férjem az Insta-posztjaim után.
Szeretném, ha az édesanyák nem azt gondolnák, hogy velük van a hiba, ha nem lesznek szülés után azonnal ugyanolyanok, mint előtte voltak. Az első pár hónap igenis szóljon a babáról, és ne a diétáról. Én már három éve nem kaptam vissza a testem, de addig amíg osztozom a fiaimmal rajta, nem is szabad terhelni.
A.: Mi változott meg, mióta anya lettél?
L. D.: Sohasem voltam még annyira biztos magamban, hogy mit és hogyan szeretnék, mint amióta édesanya lettem. Azóta meghallgatom a véleményeket, de ösztönösen cselekszem, ami jó. Nem küzdöttem szülés utáni depresszióval, hiába változott meg a testem. Nagyjából egy év után volt néhány hetes lelki válságom. Ki vagyok én? Anya 100 százalékban, de ki Dóri? Mit fog csinálni Dóri? Hová megyek vissza dolgozni?
Aztán néhány hét alatt sikerült átlendülni ezen, és kialakult egy terv. Applikációt indítottam el, és a honlapomat. Nagyjából mostanra, a második kisfiam féléves korára terveztük, hogy visszatérek a munkához, de még csak online, ami két-három hónappal korábban sikerült is.
A.: Honnan van energiád, hogyan regenerálódsz?
L. D.: Nagyon jó gyerekek, és este átalusszák az éjszakát, így én is. Nekem az anyaság az „énidőm”. Nem kell izgulnom a csekkek miatt, nincs rohanás, nem kell csinálnom semmit, csak a gyerekekkel lennem. Főállású anya vagyok, és ezt nem élem meg teherként. A gyerekeimmel töltődőm, elég csak nézni őket. Természetesen ebben segít a férjem. Ő a nagybetűs Társ. Nem derogál neki elmosogatni, és egy pelenkát kicserélni. Este együtt fürdetjük a fiúkat. Utána ő olvas a nagyobbiknak, amíg én a kicsit megszoptatom. Egységként funkcionálunk.
A.: Hogy viszonyulsz a mostani pár kilogramm súlyfeleslegedhez?
L. D.: Nem ostorozom magam a meghitt pillanatok kárára. A hiperinzulinémia újra kialakult, öt hónappal a szülés után. Kizsigereltem korábban a testem, és sajnos ennek ez az ára, de most már a mozgás jön.
A.: Milyen mozgást szeretsz?
L. D.: Kb. két évet az életemből taposógépen töltöttem. Az én szerelem-mozgásformám a fitnesz és a súlyzós edzés, de arra biztatok mindenkit, hogy találja meg azt, amit számomra a kondizás jelent. Lehet az spinning, úszás, jóga, squash, futás. Mondjuk, én utálok futni, a főiskoláról majdnem ki is dobtak emiatt. Aki fut, az nekem ufó (neveti el magát Dóri).
A.: Rád milyen hatással volt a Covid-járvány?
L. D.: Tavaly novemberben, amikor a második fiam két hónapos volt, átestem rajta. Öt napig csak szoptatni keltem fel az ágyból, annyira gyenge voltam. A férjem nem kapta el, pedig végig velem volt.
Ettől függetlenül minket annyira nem érintett, mert jelenleg is a lelassulás jellemző ránk. Vidékre költöztünk, és sokat kirándulunk. Élünk a buborékvilágunkban. Persze kicsit zavar, hogy nem tudok a gyerekekkel állatkertbe menni, és hogy a fiúknak így kell felnőniük, hogy maszkot viselnek az emberek, és nem látják a mimikájukat.
