A szülés – bármilyen módon is zajlik – óriási megterhelés az anyai szervezetnek. Mondjuk, kezdjük ott, hogy már a várandósság is. De az igazi csinnadratta a szülésnél történik. Akár magától indul útnak kifele a boldogságunk, akár segítő kezek indulnak el érte befele, a füvet bizony meglehetősen megtapossák az arra járók… Almásy Csilla gerincterapeuta gyógytornász írása.
Értsd: a szöveteket sérülés éri – de ne ijedj meg a kifejezéstől, hiszen a megszokottnál nagyobb húzó- vagy nyomóerő, egy vágás stb. már megterhelő lehet a szöveteknek, ilyesmik pedig jócskán előfordulnak a szülés során. A testünk viszont egy csoda, és hihetetlen elszántsággal kezdi el regenerálni a szöveteket. Gondolj csak bele: ha magad alá fordul a bokád, az sem marad úgy! Először lila-bíbor-jaj-anyám-mi-lesz-ebből?, rá sem tudsz lépni, de aztán napról napra javul, és 2-3 hónap múlva nem is emlékszel már rá. Ha végzel egy kis tornát vele, kezeled ezzel-azzal, gondoskodsz róla, akkor még gyorsabban gyógyul.
Nincs ez máshogy a szülés körüli szöveti sérülésekkel sem. A szervezet azonnal nekilát a reparációnak, de ha segítesz neki, meghálálja, és még gyorsabb és teljesebb lesz a felépülésed.
Vannak bizonyos tünetek, amik kicsit nagyobb odafigyelést és komolyabb elszántságot igényelnek. Ilyen az inkontinencia (a vizeletcseppenés) minél gyorsabb kezelése. Minden anyukát érint kisebb-nagyobb mértékben, a hüvelyi szülésnél nagyobb a rizikója sajnos. Számtalan tanulmány bizonyítja, hogy ha nem kezdi el az anyuka időben a gátizomtornát, akkor akár évekig vagy akár örökre megmaradhat ez a rendkívül kellemetlen tünet. Viszont már a várandósság alatt végzett és a szülést követően azonnal elkezdett gátizomtréning nagymértékben csökkenti a tünet fennmaradását. Tehát ha semmi mást, de ezt mindenképpen el kell kezdeni „szerdán”.
Régimódi javaslat, hogy 6 hétig semmit, aztán meg bármit csinálhat az anyuka. Először is mi az, hogy semmit? Az izmaid, a gerinced stb. nem tudják ám, hogy egy 4 kg-os babát fogsz a kezedben, vagy egy 4 kg-os kettlebellt. A biomechanika nem nevezi meg a súlyt… Azt csak súlynak tekinti. Így azt mondani, hogy ne csináljon az anyuka „semmit”, elég buta dolog. Egy 4 kg-os súlyzóval (babával) kell kondiznia az első perctől. Tehát ezen lépjünk is túl gyorsan!
Aztán a 6 hét múlva mindent is gondoljunk át! Bármilyen nagy hasi műtét után vajon ugyanezt mondják a páciensnek? Vagy esetleg gyógytornásszal szépen felépített rehabilitációs programot végeznek? Ugye? Nem úgy van az, hogy a nem létező-nem működő has körüli izmokkal nekiállunk „mindennek” 6 hét után. Ami leépült, azt vissza kell építeni. Ami megsérült, azt reparálni kell. Ami inaktív, azt aktiválni kell. Ami elgyengült, azt erősíteni kell. És ahogy a matematikát is úgy kezdjük, hogy megtanuljuk a számokat, nem pedig másodfokú egyenlettel, a visszaépítkezéssel is lépésről lépésre kell haladni.
Szakszerű állapotfelméréssel egy posztnatális szakember feltérképezi a károkat: mi nem működik, mi működik, és hogyan. Majd az eredmények tükrében segít elindítani a regenerációt megtámogató programot. De nehogy azt gondoljátok ám, hogy ez egy atomerős aerobikóra lesz millió felüléssel és ugrálásokkal! Dehogy!
A gyermekágyi időszak legfontosabb feladatai a gátizmok aktiválása, regenerálása, a hasizmok felélesztése, a légzés és a testtartás rendezése. Ezek mind nagyon könnyű, gyengéd gyakorlatok. Mivel az egészet háton fekvésben kezdjük, még egy kis lopott pihenőidőnek is felfoghatod.
Ha napi pár percet foglalkozol a testeddel, nagyon meg fogja hálálni neked. Gyorsabban regenerálódik, és elkerülöd a komolyabb problémákat vagy a szülés utáni szövődményeket. Jó lenne, ha ezt leginkább magadért tennéd meg, de látnod kell, hogy a babádért is teszed. Hiszen ha jól vagy, akkor egy mindig tettre kész, fizikailag és mentálisan is jól terhelhető, egészséges édesanya áll készen minden pillanatban a gyermeke gondozására.
Ha konzultálnál erről, vagy nekikezdenél egy tornának, keress szakembert!
Kattints a Podcast hallgatásához!
