Egyes kutatók szerint a sok ülés – főként a genetikailag amúgy is fenékre hízó embereknél – tovább emeli a zsírsejtek számát, pont azokon a testtájakon, ahová már végképp nem szeretne az ember súlyt felszedni. Ennek oka, hogy az úgynevezett előzsírsejtek szinte állandó és nem kis nyomásnak vannak kitéve az ülés során, amire a dinamikusan alakuló zsírszövet megnövekedett sejtszámmal válaszol, azaz nőnek a végső zsírpárnává alakult sejtek ezen a részen, mintegy „ülőpárnát” biztosítva.
Nyilván lehetnek kivételek és genetikai eltérések, inkább egyfajta fő szabályként fogalmazták meg ezt a jelenséget. Lehet vitatkozni rajta, mennyire életképes ez az elmélet vagy mennyire erőltetett, bár az alapelv érvényes: a szervezet a nyomásnak, igénybevételnek kitett helyeken megnöveli a sejtszámot, ahol már egyszer megsérültünk, ott is megerősített kötő- és bőrszövet jön létre (heg). Persze jobban örülnénk, ha a test izomszöveteket képezne ezeken a helyeken, nem felesleges zsírszövetet, de az izmokhoz bizony edzésre, munkára van szükség, az ülés pedig nem serkenti az izomzat növekedését.
A test minden része formálható
A farizmok fejlesztésével egyébként egyre többen foglalkoznak, főként esztétikai okból, de igen komoly szerepe van a testtartásban és a csípő mozgatásában is ezeknek az izomrostoknak. A test sziluettjét az izomzat és a zsírszövet (hasűri és bőr alatti vagy szubkután) együttesen adja, ez határozza meg az emberi test külső formáját, így van ez a derékkal és a fenékkel is. Ezeket – a genetikai határainkon belül – szabadon formálhatjuk rendszeres sportolással, célzott edzéssel és megfelelő étrenddel. Ilyen értelemben a test minden része formálható.
Nem csak esztétikai kérdés
Az ülés és a farizom kérdését funkcionálisan megvizsgálva az derül ki, hogy üléskor a csípő elülső izmai feszessé válnak, azonban a farizmok (amelyek a fenék formáját is adják) „kikapcsolnak”, inaktívak lesznek. Mivel az utóbbi izomzat (középső, kis és nagy farizom) létfontosságú a lábak, a medence és a derék mozgatásához, a törzs mechanikája a sok ülés miatt változik, veszít stabilitásából, ennek pedig a csípőízületek, a térd és a boka is kárát látják. Ilyen értelemben a renyhe, nem megfelelő farizomzat tartási hibákat, kopásokat, ízületi bántalmakat eredményezhet, tehát a kérdés jóval túlmutat az esztétikai kérdéseken.
Alternatív megoldások
Úgy tartják, a szabályosan végrehajtott guggolás, a kitörés és a farizom erősítésére végrehajtott különböző gyakorlatok (nyilván a has- és alsó hátizmok edzésével együtt) nagy segítséget jelentenek az egész test számára, ez kihat a járásra, a törzs mozgatására, a mindennapi mozdulatokra. A normál irodai vagy otthoni széken való ülést egyes helyeken már alternatív megoldásokkal váltják ki (például egyensúlyozó és tartásjavító párnákkal), illetve terjed a standing office (állva dolgozás) és az ülő-álló asztalok (sit-stand desk, SSD) sem ritkák külföldön.
Egy biztos: az egyhuzamban üléssel töltött órák nem egészségesek az emésztőszerveknek, a női és férfiszerveknek és a tartó- és támasztórendszernek sem. A szakértők a meghatározott időközönként való felállást, az izmok, ízületek rövid idejű dinamikus átmozgatását javasolják, ideértve a láb és a törzs izomzatát is (a nyakizmok mellett). Persze mindez nem nagy újdonság, kérdés, a gyakorlatban ki és milyen gyakran alkalmazza.
Forrás: Tóth Gábor Bio Gabi Food Science
Kedden szültél? Szerdán már kezdheted is a regeneráló tornát
Kattints a Podcast hallgatásához!
