Csak óvatosan az online piacterekkel! – tanácsolják az ESET kiberbiztonsági szakértői, akik szerint ezek a felületek vonzzák a csalókat. Fontos ezt tudnunk, hiszen az internetes vásárlás már az életünk része, mi több, egyre többször és többféle terméket szerzünk be online felületeken. Várhegyi István webshoptulajdonos elárulja, mire érdemes figyelni.
Tavaly a Facebook Marketplace felhasználóinak száma átlépte az egymilliárdot. Az egymás közötti adásvételt lehetővé tévő platform ingyenes és könnyen használható, a felhasználók pedig biztonságosnak érzik, mivel az eladók profilját is meg tudják nézni. Ez a biztonságérzet azonban gyakran hamis.
Eltűnő, majd újra felbukkanó eladók
„Az ilyen fórumokon könnyen előfordulhat, hogy az adásvételek során az utalásokat követően az eladó egyszerűen eltűnik, majd profilváltás után visszatér, és más néven folytatja a tevékenységét. A felelősséget természetesen senki nem vállalja. Ezért, ha tehetjük, piacterek helyett inkább webshopokban vásároljunk, mert ebben az esetben vevőként több törvény is védi az érdekeinket, mint például a fogyasztóvédelmi törvény” – hívta fel a figyelmet Várhegyi István.

Magyar vagy külföldi?
Egy webshopnak a nyelve és a domain végződése (.hu) is lehet magyar, attól függetlenül, hogy a székhelye más országban található. Ha a webshop székhelye szerint is magyar, amit megtalálunk a webáruház ászf-ében, akkor ez egy jó pont számára. Egy magyar webshopra ugyanis minden tekintetben a magyar szabályozás érvényes, probléma esetén a magyar hatóságok tudnak eljárni, beleértve a fogyasztóvédelmet, a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH), a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) és a rendőrséget is. Könnyebb velük a kommunikáció, nem lehet nyelvi félreértésekre hivatkozni, magyar a telefonszám és a visszaküldési cím is.
Árulkodó jelek
„Nagyon sok jel árulkodik arról, hogy vigyáznunk kellene, mert feltételezhetően tisztességtelen szándékú vállalkozással állunk szemben, de többnyire van olyan igencsak kedvező körülmény, ami miatt hajlamosak vagyunk az óvatosságunkat félretenni” – mutatott rá a webshoptulajdonos.

Gyanakodjunk, ha…
- Ismert, népszerű márkákat, luxusmárkákat vagy éppen drága munkavédelmi termékeket elképesztően olcsón árulnak.
- A reklámszöveg: kiárusítás, outlet, és már csak X db áll rendelkezésre.
- Általában semmilyen cégnevet, címet, telefonszámot nem lehet találni az oldalon, nincs Facebook-oldaluk sem.
- Minden gyorsan, összecsapva kerül fel, a cég címe lehet ennyi: Address, vagy éppen a telefonszám: 321312321 (ami a billentyűzeten éppen kézre esett).
- Szerepel a domain nevében márka. Ezt csak a jogtulajdonos teheti meg. Például a puma.hu vagy puma.com minden bizonnyal eredeti, ellenben a pumaolcson.com, pumasporcipo.hu már átverés lehet.
- Szerepel a domain nevében a jelenlegi év. Ezek jellemzően gyorsan létrehozott, másolt webshopok, amelyek nevében, linkjében az aktuális naptári év szerepel.
Ezekben az esetekben valószínűleg rendelés és fizetés után mindhiába várjuk a csomagunkat.
Nem olyan, amit rendeltünk
Kellő szemfülességgel azokat a cégeket is fel lehet ismerni, amelyeknek ugyan szándékában áll terméket küldeni, azonban egyáltalán nem azt, amire a megrendelést leadtuk. Őket leginkább arról lehet beazonosítani, hogy van Facebook-oldaluk, ahol posztjaik alatt temérdek lájk található, ellenben nincs véleményezési lehetőség, így megakadályozzák azt, hogy megosszuk negatív tapasztalatainkat, megkíméljünk másokat attól, hogy hozzánk hasonlóan járjanak.
„Ilyen esetben működik a webshop, le is tudjuk adni a rendelést, azonban teljesen mást kapunk kézhez. A kiszállított termék rossz minőségű, lehet, hogy még a kategória sem egyezik a megrendelt termékkel. Sajnos többnyire esélyünk sincs visszaküldeni. A webshoppal lehetetlen kapcsolatba lépni, sem működő telefonszámot, sem közeli székhely címet nem találunk hozzá” – avatott be a szakember.

Az ígért hatás elmarad
Erősen kételkedjünk, ha a webshop csoda termékeket árul, amiből már hatalmas mennyiséget eladtak, és csak ránk várnak az utolsó darabok. Ha nem sietünk, elszalasztjuk a soha vissza nem térő alkalmat. Ráadásul óriási szerencsénk van, mert éppen most kedvezményesen elérhető, sőt, ha többet rendelünk, szinte már ingyen van. Azonban, ha alaposabban körülnézünk, ászf-nek se híre, se hamva, és a szállítási, fizetési, termékvisszaküldési lehetőségekről sem sietnek informálni.
„A terméket kézhez kapjuk, azonban az általa ígért csoda nem történik meg. Az összetevőit szemügyre véve megállapíthatjuk, hogy valójában a töredékét éri az értékesítési árának. Ha esetleg mégsem megfelelő, előjönnek a problémák, nehezen lehet kommunikálni a webshoppal, nem jó vagy nincs telefonszám, e-mailre pedig nem válaszolnak” – fejtette ki Várhegyi István.
Hogyan előzzük meg?
Léteznek olyan honlapok, ahol gyanú esetén utánanézhetünk az értékesítőnek. Ilyen például a Facebookon az „Információ eladókról és vásárlókról csoport”, ahol rá tudunk keresni az adott webshopra, vagy a Scamadviser is, ahol a webshop linkjét beírva megnézhetjük, mit gyűjtöttek össze mások az adott webshopról. A jogsértő webáruházak listája is beszédes lehet.
Ha mindennek ellenére csalás áldozatául estünk, segítségért fordulhatunk a Fogyasztóvédelemhez, a Fogyasztóvédő alapítványhoz és a Magyar Rendőrséghez is. Ha webshopban vásároltunk, de időben kiderül, hogy csalásról van szó, felkereshetjük a fizetési szolgáltatónkat, jelezve a problémát, és visszaterhelést kérve a pénzünkhöz juthatunk.
Ha a webáruház külföldi székhelyű, és nyelvi vagy jogi nehézségeink vannak, akkor az Európai Fogyasztói Központon keresztül érvényesíthetjük jogainkat, kaphatunk információt, természetesen ingyenesen.