11 hónapos most a delikvens, és emlékszem, egy évvel ezelőtt még mindig kérdés volt, hogy hogyan is fogják hívni?! Már a 8. hónapon is túl voltunk a babavárásban, amikor is a kérdésre, hogy mi lesz a neve, válasz helyett elsírtam magam: nem tudom!
Totál lelkiismeret-furdalásom volt, még neve sincs ennek a gyereknek, pedig maholnap megszületik! Azt csak zárójelben teszem hozzá, hogy valamiért nagyon tartottam attól, hogy esetleg hamarabb érkezik, és akkor a kórházban kell kitalálnom, de végül még rá is húztunk egy hetet.
Nem volt kérdés
A kisfiamnál, aki az idősebbik gyerek a családban, sosem volt ez kérdés, már akkor tudtuk, amikor még úton sem volt, abszolút egyetértés volt köztünk a férjemmel a névválasztás ügyében. Mikor azonban a kislánnyal várandós lettem, teljes volt a homály. Lánynevekkel valahogy nem készültem.
A választás szempontjai
Én a sajátomat sosem szerettem, ezért különös gonddal álltam neki a megfelelő keresztnév kiválasztásának. Legyen különleges, de ne nyakatekert. Legyen nőies, de ne túl primadonnás. Lehessen becézni, és külföldön is megértsék, ne csak a fejüket csóválgassák az emberek: ez most fiú vagy lány?! És persze legyen szép a jelentése is.
Egyik sem volt az igazi
De hiába lapozgattam a naptárt, olvasgattam a neten a népszerű nevekről szóló összefoglalókat, mert hiába tetszett mondjuk egy név, vagy eszembe jutott róla egy régi (de nem túl kedves) ismerős, vagy a vezetéknévvel nem passzolt, vagy a férjem utálta már első hallásra. Felírtunk többet, mondogattam, ízlelgettem, de valahogy nem volt az igazi egyik sem. Közeledett a szülés időpontja, de még mindig nem tudtam megszólítani a pocaklakómat, maradt a „kislányom”.
Az ábécé első betűje
Az idő szorított, és én egyre jobban kétségbeestem. Mindenkinek volt valami jó tippje, a szomszédoknak, a barátnőknek, a rokonoknak, és persze nem féltek megosztani a jobbnál jobb tippeket velünk. Csak egyre jobban elbizonytalanodtam. A név determinálja a sorsot, és alapesetben keresztnevet nem nagyon szoktunk változtatgatni, ebből indultam ki. Így a választásomnak tökéletesnek kell lennie – ezzel meg csak még jobban stresszeltem magam. Aztán egyik este, miután a nagyfiút lefektettük, ismét elkezdtük böngészni a neveket, de úgy gondoltuk, akkor már csináljuk szisztematikusan, kezdjük az A betűsekkel. És az ábécé első betűjéből a sor végére sem értünk, meglett az igazi! Nőies, dallamos, gyönyörű a jelentése, és még nemzetközi is: Amanda.
A legjobbat választottuk
Első perctől imádom, ahogy a kislányomat is: amint először megpillantottam őt, tudtam, hogy a legjobbat választottuk.
Aztán majd pár év múlva kiderül, neki is ennyire tetszik-e, vagy elkezdi használni a második nevét – mert azért biztosra akartam menni, végül két keresztnevet adtunk, meghagyva a szabad választás lehetőségét.
Ezt olvastad már?
