Szerinted létezik laza anyai nyár? Ha a válaszod nem, ez esetben létre kell hozni, azaz kell adni egy kis időt magadnak és a családodnak is a nyárból. Tóth-Hencz Edit elmondja, ő hogy próbál adni magának egy kis időt a nyárból.
Egy laza anyai nyár
Elfáradtam, és tudom, hogy ezzel az érzéssel nem vagyok egyedül anyaként. Fáradt vagyok érzelmileg, szellemileg és fizikailag is, ezt már abból is tudom, hogy a gyerekeknél jobban várom a nyári szünetet, ami igazából nem is szünet, hanem egy újabb kihívás, hogy mit csináljon a gyerek nyáron.
Na de hogyan lazuljunk?
A laza anyai nyár jelentheti-e azt, hogy a ház egy kicsit rendetlenebb, a törülközők szanaszét hevernek, és a strandról vagy játszótérről hozott homokszemcséken lépdelünk a konyhába? Szerintem kell hogy jelenthesse ezt is. Vagy mi történik akkor, ha nem én – mint anya – tervezem be az egész nyarat, hanem csak leülök, és azt mondom a már tizenéves gyerekeimnek, hogy mit szeretnétek csinálni? Ha a válasz az, hogy semmit, megijedek? Nem, semmiképpen. Hiszen most én is egy hét semmire vágyom, kötelezettségek, határidők és mindenféle nyomás nélkül.
Van segítség?
Természetesen a táborok, amelyeket a gyerekek választottak, máris keretbe tették a nyarat, és akkor még csak február elejét tapostuk. A férjem, akivel megosztjuk a nyári felelősséget, és hát a pótolhatatlan nagymamák, akik velünk együtt várják a nyarat, és várják, hogy az unokákat ne csak pár órára lássák, hanem készíthessék együtt a palacsintát. (Erre én kiéheztettem otthon a gyerekeket, mert rántott hús, húsleves és palacsinta csak a nagymamáknál fogyasztható.)
És persze a barátok… nálam a te gyereked két napra, nálad az enyém, és drága víziparkok helyett csak kicsapjuk magunkat a közeli vízpartra, mert ott is órákat tudnak építeni a parton, vagy keresünk egy árnyékos (és akár vizes) játszóteret, extrém melegben pedig fagyizva mozizunk a nappaliban.
A nyár, az nyár – nekem is!
Az együtt töltőt időt már az is értékessé varázsolhatja, ha kímélem magam olykor a hírek olvasásával, ha egy e-mailt csak másnap válaszolok meg, sőt akár néhány órára leteszem a telefont néma üzemmódban, amíg a gyerekekkel vagyok. Nyáron nem kell naprakészen lenni, a nyár mindannyiunk számára az az időszak, amikor magunkba kell nyomni az összes D-vitamint, hogy a telet át tudjuk vészelni nyugodtan, boldogan, emlékekkel telve.
Én a 80-as, 90-es években voltam gyerek, és hát egyszerűen mondva nem volt akkor semmi. És milyen jó szívvel emlékezem vissza arra a sok semmire is, amit végül valamivé töltöttünk a nagyszülőkkel, barátokkal. A laza anyai nyár egyetlen titka az emlékezetes nyárnak.
