Nagymamánál nyaralni valami egészen misztikus dolog. A Nagymamánál mindig sütiillat van, a Nagymamánál mindig lehet ágyban enni, későn lefeküdni, cukrot uzsonnázni. A Nagymama maga a nagybetűs SZABADSÁG, ahová jó megérkezni, és nála lehet úgy gyereknek lenni, ahogy sehol máshol. Ezért még anyát is érdemes elküldeni melegebb éghajlatra…
„Alig várom, hogy végre megszabadulhassak tőled!” – ez a mondat az indulás előtti este hagyta el a hatévesem száját, miután érzelmesen belesuttogtam a fülébe. A párbeszéd a következőképp zajlott:
Anya: – Jajj, annyira nagyon fogtok nekem hiányozni!
Hatéves: – Jajj, én meg alig várom, hogy végre megszabadulhassak tőled!
Nos, érzékeny búcsú letudva, kezdődhet az egyhetes nyaralás a Nagymamáéknál. A gyerekek hetek óta tűkön ülnek, vágják a centit, számolják a napokat, mennyit kell még addig aludni…
Mit tud ez a Nagymama ennyire?
Nagymama egy faluban lakik, ahol legfeljebb 1800-an laknak. A Nagypapa hangosan horkol, a kutya elmenekül, ha simogatni akarják, nincsenek még csirkék sem, amiket bámulni lehetne.
Viszont kilószám nő málna a kertben, csak ki kell szaladni érte mezítláb. Érik a barack, csak fel kell érte mászni a fára, a földből kihúzni a répát, leszakítani a paradicsomot, a ropogós paprikát. Jéghideg víz folyik a kútból, napestig lehet pacsálni, a kert közepén hatalmas homokbucka, sarazni szinte kötelező.
A ház előtt békés aszfalt nyúlik el hosszan, ott a legjobb bicajozni, rollerezni, szóba állni a falu összes lakójával. A Dédimama utcányi távolságban tárja szét értük a karját, és dug édességet a zsebükbe. A szomszédban meg ott van Ágika és Annácska. Ráadásul Annácskának tengerimalaca és lova is van. A Tatájának meg markolója, igazi traktorja.
És ez még mind semmi!
Nagymamánál ér nagyon koszosnak lenni, mezítláb futni az utcán, nem megenni az ebédet, vagy mesenézés közben megenni. A Nagymamánál minden finom. Még a tökfőzelék is, amibe itthon egyszer szó szerint majdnem belehányt a gyerek. Na, nála nem. Ott nincs jobb szó: zabálnak. Falnak!
Mohón tömnek magukba mindent, amit eléjük tesz a Nagymama. A Nagymamával lehet együtt aludni, és már reggel ötkor felébreszteni, titokban kockacukrot csenni, tévét bekapcsolni. A Nagypapával autót vezetni, hegeszteni, szöget verni. A Nagymamáéknál nincs majd, később, várj egy percet!
Ebben a versenyben nem nyerhetek
Nincs is mit hozzátennem, gyenge próbálkozásként esetleg felsorolom szánalmas paráimat: egész nap mesét néznek, napi három kiló cukrot esznek, és nem kenik be őket naptejjel. A szomszédban kólát öntenek nekik, a mama telefonján kontrollálatlan YouTube-tartalmat fogyasztanak, bukósisak nélkül bicajoznak, és hát rájönnek, hogy ott valóban sokkal-sokkal jobb élni, a kaja is finomabb, és tényleg megszabadulnak tőlem…
Hosszú hét lesz.
Kattints a Podcast hallgatásához!
