Van szex a halál után

Vasárnap végigszexeltem a délutánt. Pazar volt. Most hétfő este fél hét van. A 35 négyzetméteres lakásomban egyetlen körasztalon eszem, dolgozom és szelektálom az életem. Csordulásig tele: fél pohár rozé, salátamaradék, elpakolásra váró, mosott fehérnemű, egy pár bőrkesztyű, félbehagyott Scrabble-játszma.

Zaklatottság a mindennapokban

Eddig tiszta Szex és New York. Az életem persze nem egy Szex és New York. Mióta leültem írni, háromszor kellett felállnom. Először azért, mert lejárt a mosógép, másodjára édesanyám telefonált, hogy azonnal csengessek be a szomszédba egy fontos levél miatt, harmadjára pedig szemem fénye, a hétévesem kért egy kis mogyit a heti egy videójátékozás mellé, de valami olyan lenyűgözően kedves hanglejtésben, hogy azt éreztem, ezért megérte felkelni ma.

Aztán a harmadik bekezdésnél megint csörög a telefon: – Drágám, ne haragudj, hogy zavarlak, nem tudod, hol van a zenekütyüm? Tudod, amin a zenéket csinálom. Egyszerűen nem találom! – a hangja kicsit kétségbeesett, de nagyon édes, hogy rajtam keresi a lemezlovas szettet, pedig nélkülem él. Kitaláltátok, Ő az a férfi, akivel végigszexeltem a vasárnap délutánt, én, a válófélben lévő egyedülálló anya, pedagógus, Halak jegyű nő, Bika aszcendenssel.

Van szex akkor is, amikor már nem hiszel benne

Van szex a halál után. Van lelkiismeret-furdalás is, hogy jól merem magam érezni egy botrányos válás közepette. Van túlélési ösztön, hiszen ki tudtam mondani majdnem nyolc év normálisnak tűnő házasság után, hogy „Nem akarlak így látni, és a gyereknek sem tenne jót, pakold össze a cuccaidat, amíg haza nem érünk a játszóról, és menj el!”. Megsemmisítő pillanat volt minden bizonnyal mindannyiunknak, de itt vagyok, és küzdhetek tovább magunkért, magamért és egy lehetséges új triumvirátusért.

Végül is kb. 20 éves korom óta tudom, mi a jó nekem az ágyban, azóta törekszem is beteljesíteni, másképp nem éri meg belekezdeni sem. 30 éves koromban ráuntam az ismerkedésekre, a csalódásokra, és megértettem, hogy nincs tökéletes ember, azzal főzünk, ami van, és akkor boldogan élünk, amíg meg nem halunk, úgyhogy csodával határos módon állapotos lettem egy gyerekkori szerelmemtől, és megállapodtam mellette. Kívánatosnak éreztem magam terhesen, működött a kémia szülés után is, nőnek éreztem magam anyaként is, szívesen vettem részt a férjem vágyálmaiban, és igyekeztem tartani a heti 1-2 rendszerességet akkor is, mikor visszamentem dolgozni. Pedig teljesen szétszedett a bizonyítási vágy meg a két év ingerszegény gyermekágyi intellektualitás. A szétköltözést megelőző hónapokban sem volt másképp, mert sokáig tartottam magam a „boldogan élünk, míg meg nem halunk” részhez.

Fél évvel később pedig végigszexelem a vasárnap délutánt. Hogy lehet ez?

Egy évvel ezelőtt másodállást vállaltam, ráeszméltem, hogy marhára beszűkült az életterem: család-munkahely, pont. Maximum kéthavonta jutottam baráti társaságba, muszáj kimozdulni a komfortzónából, mert egyre kevesebbet mosolygok. Gyorsan belendültem, minden héten új embereket ismertem meg, a sziszifuszi háztartásvezetés helyett pénzt kerestem, és élveztem az emberek bizalmát meg a városi sétát. Fontosnak éreztem minden percet és magamat is. Munkába állásom nulladik napján megismertem a bátor felemet – bátor lettem, de a magabiztos, bátor asszonyt otthon nem fogadta üdvrivalgás, csak irigység. Lépnem kellett: egy házasság nem szólhat irigységről, miközben mindent odaadsz, osztozkodsz a fizetésen, ágyon, barátokon, szabadidőn, kapacitáson!

Szinte csak percek teltek el a házasságom befejezése és az új kötődés között. Őszintén mondom: tele vagyok félelemmel, hogy egyszer ennek is vége lesz, de mindennap rájövök, hogy élvezem. Élvezem! Felszabadultan és visszafogottan, felnőttesen a mély beszélgetésekben, és gyerekesen a lopott csókok közt heti egyszer vagy kéthetente, mikor szemem fénye az apjánál ragyog, és én térben szabad vagyok, de főleg szexi és önfeledt. Megéri hónapokat várni, mérlegelni, ismerkedni, rengeteget diskurálni, aztán bevallani, hogy inspirál, hogy kinyíltál, újra mosolyogsz, feltölt, és tovább akarsz menni, mert a válás után is van szex, és ha nem tudod, mi a jó neked, akkor bele se kezdj! Ha meg tudod, élvezd!

Vidra Tekla

Szerelmes vagyok az életbe. A szerelemnek ezernyi árnyalata van, s nem minden nap rózsaszín felhőben ébredek. Minden pillanatban tanulom az Életet, legtáplálóbb üzemanyagom pedig az Anyaság. Mikor sikertelenség ér, arra gondolok, mindenre van megoldás, csak néha más, mint amit elsőre elképzeltem. Ilyenkor kicsit megpihenek, s újult erővel nézek szembe az Élettel.